A farkas szaglása és hallása egyaránt kitűnő: ha megfelelő a szél iránya, akár 2–2,5 km-ről is megérzi például egy jávorszarvas szagát. A szelíd farkasok 6 km-ről is válaszoltak egy ismerős ember farkasüvöltést utánzó hangjára – a valódi farkasüvöltést valószínűleg jóval messzebbről is meghallják. Látásuknak különösen a mozgást érzékelő funkciója kiváló. Ugyanakkor hasonlóan látnak, mint a kutyák. Az ismerős embereket sok mindenről képesek azonosítani, meghatározó a testalkat, a fej- és kéztartás, a járás. A számukra ismerős személyeket akkor is felfedezik, ha például autóval érkeznek. További érdekességek a videóban, kattints a linkre!

Nagy divat lett az utóbbi években, hogy sokan vadállatból próbálnak meg társállatot nevelni, illetve vadállatot szeretnének otthon társállatként tartani. Jó példa erre a mosómedve. Kezdetben aranyos, kedves, cuki, aztán ahogy növekszik, a tulajdonos félni kezd tőle, a végén már eljut addig, hogy jószerivel etetni sem meri, vagy legfeljebb távolról próbálkozik a mutatvánnyal. Ugyanez a helyzet az alligátorteknősökkel, de még bőven lehetne állatfajokat említeni. Itt egy intő példa.

A látványetetéseken időről időre kérdezik a vendégek, hogyan lehetne otthonra farkast beszerezni és hogyan lehet európai szürkét házőrzőként tartani. A rövid válasz: sehogy! Minderről kicsit részletesebben: egyrészt a törvény tiltja. Persze ez az állattartók egy részét nem érdekli. Másrészt egyáltalán nem szerencsés családközpontú, falkaközpontú vadállatot magányosan nevelni. A magány előbb-utóbb visszaüt. Ráadásul ezzel már kimeríthető az állatkínzás fogalma. Szilágyi István szerint azért vagyunk hajlamosak azt gondolni, hogy a farkas alkalmas ilyen feladatokra, mivel úgy tekintünk rájuk, mint a kutyákra. Meg kell érteni: a farkas nem kutya! Házőrzőnek pedig végképp nem alkalmas. Kattints a videóra!

A látványetetéseken István mindig elmondja, hogy ha megnyerőa betörő külseje, a farkas nem kizárt, hogy beengedi, és segít neki összepakolni a nagymama értékes étkészletét. A következő indok, hogy veszélyes. Ismerni kell a farkasok jelzéseit. A farkasok ugyanis mindig jeleznek, ha valamilyen problémájuk van, ha nem akarnak több embert maguk körül, ha nyugalomra vágynak. Ha valaki ezeket a jeleket nem észleli, nem ismeri fel, vagy összekeveri a kutya jelzésrendszerével, tragédia lehet a vége.

Az Alkonyat típusú sorozatok miatt kétségtelenül népszerűbb lett a farkas, mint korábban, ezért is érdeklődnek róla, hogyan lehetne házi körülmények között tartani. Minden állatnak megvan a helye a világban, a természetben, a nagy befogadóképességű vadasparkokban, vagy az otthoni kertben. De a farkas nem az utóbbi helyre való!

Hamar médiaszereplők lettek tavaly nyáron a kisfalka tagjai. Mayáék bő egy évvel ezelőtt élő adásban szerepeltek a Közelről című műsorban, amikor féltestvérüket, Lócit örökbe fogadta a stáb. Kattints a videóra! 

Mivel a hírekben egyre gyakrabban hallunk a Magyarországra visszatérő farkasokról, egyre többen érdeklődnek róluk a veresegyházi Medveotthonban is. A kézbarát falka célja, hogy mindenkihez közelebb hozza az újból felbukkanó ragadozókat. Brutus, Maya és Léna már elmúlt egy éves, a falka több ezer látogatóval találkozott a látványetetéseken. Hiába lesznek egyre nagyobbak, egyre érettebbek, játékosságuk egyelőre nem hagyott alább. Kapcsolatuk Dórival és Istvánnal egyre szorosabb. Kattints a látványos videóra! 

Ehhez elsősorban sok együtt töltött időre van szükség, némi jutalomfalatra és időnként mézre. Léna kezdte, most már a többiek is rászoktak arra, hogy ráugranak az ember hátára, ha a magaslat mellett valaki lehajol. A technikát már tökélyre fejlesztették. De örömmel nyalják le a mézet kézfejről, nyakról, fejről. A falkával való kapcsolat fontos eleme az érintés. Nem a simogatás, hanem az érintés! A farkast ugyanis nem simogatjuk – hangzik el sokszor a bemutatókon. És az érintés egyik nagyszerű formája, ha mézet is használunk.

A falka meglepően jól viseli a hőséget. Noha a nagy melegben többet pihennek, mint általában, a játékról, egymás zrikálásáról nem mondanak le. Egy-egy játékos hajsza után pedig jön a csobbanás a medencében, amiben egyre több víz van. Egyre több jel mutat arra, hogy idővel Maya lehet a falkavezér, de a hierarchiával kapcsolatban vannak még kérdőjelek.

A cipőfétis már tavaly nyáron megvolt. Akkor Léna mániája volt ez. Ha olyan kedve volt, 10 percenként cuppant rá a cipőtalpra, a cipőfűzőre vagy a cipő nyelvére.  Komoly küzdelmek árán lehetett csak elterelni a figyelmét róla.

Húzta, tépte, rágta a lábbeliket, ahol csak érte, amíg az ember hagyta, vagy próbálta hagyni. Ősszel úgy tűnt, kinőtte ezt a hóbortját. Most Mayánál előjött a kabátfétis. Pontosabban bizonyos kabátok esetében. Azoknál, amik ismeretlenek, vagy amiket prédának lehet tekinteni.

István a hétvégén egy a farkasok számára új kabátban jött be a kifutóba. A felső kb. 10 percet bírt ki épségben, Maya a jobb ujját egyből megpróbálta kibelezni. Sikerült is neki. De hasonlóan járt el egy szürke kapucnis felsővel, amivel régen nem találkozott. Már tavaly is csócsálta, de csak időnként. Ez nem agresszió, csak játék – mondja István. Ha agresszió volna, akkor maradandó sérüléseket okozna az ember karján, a gátolt harapás pedig jól működik.

Ha szerencsétek van, Maya kabátfétisét ti is megnézhetitek a látványetetéseken, hiszen már a növendékfalka is a bemutatók aktív részese. Nyáron már három látványetetéssel vár titeket Dóra és István: 11:00-kor, 13:00-kor és 16:00-kor! Ha kíváncsi vagy a programra, kattints a videóra!

Valami elindult az erdőkben. Az északi területeken az utóbbi időben megjelentek a farkasok, de több alkalommal medvét is láttak. A ragadozók nem egyszer szerepeltek a hírekben az utóbbi hónapokban. Meg kell tanulnunk együtt élni a ragadozókkal – mondja Szilágyi István, aki szerint egyáltalán nem kell tartanunk ezektől az állatoktól. Ezt szolgálja a Predátor program és a bemutatóval egybekötött hétvégi látványetetés is a Veresegyházi Medveotthonban. Azért kezdődött az imprintációs program a farkasokkal hat évvel ezelőtt, mert már akkor látható volt, hogy előbb-utóbb megjelennek hazánkban is a régóta nem látott vadállatok.

Elszoktunk ezekről a ragadozóktól, miután bő száz évvel ezelőtt kiirtottuk őket a kontinens jelentős részén. Szilágy István úgy fogalmaz: ezek az állatok a legfontosabb ökológiai szolgáltatók, komoly szerepük van az ökológiai egyensúly alakításában. Az Északi-középhegységben jelenleg nagyjából öt farkas élhet, de már kotorékokat is találtak a szakemberek. Így a jövőben akár 13-14 farkasa is lehet Magyarországnak. Attól nem kell tartani, hogy nagyobb számban jelennek meg ezek a vadállatok az erdőben, attól pedig végképp nem kell félni, hogy összetalálkozunk velük az erdőben. A farkas próbálja magát távol tartani az embertől, így sohasem fog szembejönni velünk a fák között. Medvét pedig legfeljebb a Salgótarjántól északra fekvő területeken lehet látni. A látványetetéseken az is szóba kerül, hogy mit kell tenni, ha valaki a közelében észrevesz egy barnamedvét.

Farkasokkal még soha nem volt dolga Czutor Zoltánnak, ezért is volt kifejezetten izgalmas neki, amikor belépett a kifutóba. A Belmondo frontembere azt mondja: félelmet nem érzett, inkább a kíváncsiság hajtotta. Mielőtt kinyílt a kapu, Szilágyi István alaposan felkészítette a zenészt arra, hogy mire számíthat, és mire, hogyan reagáljon, amikor a falka érdeklődésének középpontjába kerül. Zoli feladatokat is kapott: először kézből kellett etetnie a farkasokat, aztán letérdelt és a kicsik a vállára ugrottak fel, közben egy-egy üdvözlő nyalintást is kapott, hol Marcustól, hol Brutustól. A legnagyobb meglepetés az volt, amikor a farkasok a hátán táncoltak.

Czutor Zolitól egyáltalán nem áll messze a természet, hiszen biológia-kémia szakos tanári diplomája is van. A zenész azt mondta: miután bejött, egyből szeretetet érzett az állatok iránt, és olyan volt, mintha minden a helyére került volna. A farkasok aurája is megfogta Zolit, aki úgy döntött: Lénát fogadja örökbe, mivel kicsit különcnek tartja, akárcsak saját magát. Ha kíváncsi vagy rá, hogy a zenészt mi lepte meg leginkább, kattints a linkre. 

Április végén volt egy éve, hogy Maya, Léna és Brutus meglátta a napvilágot. A kisfalka a napokban ünnepelte a születésnapját. Az alkalomra összegyűjtöttünk pár fotót, hogy egy albumban lássátok, mennyit fejlődtek a kézbarát farkasok egy év alatt.

Mozgalmas volt az utolsó néhány hét. A tavasz elején vette birtokba a kisfalka az új lakhelyét. Erről és a nem régiben elkészült kifutókról már sokat olvashattatok az utóbbi időben. A baloldali lakhely eddig üresen állt, illetve pontosabban nyitva volt az átjáró, így Brutus, Maya, Léna és Marcus kedvére randalírozhatott és rodeózhatott ott is. Mostanra azonban ez megszűnt. Lezajlott egy újabb költözés. Az egyik hátsó kifutóból jött előre a másik kézbarát falka. Alfa, Különc és Zolika eddig azon a helyen lakott, ahol mostanáig a látványetetések zajlottak.

Akárcsak a kicsiknél, náluk is nagy meglepetést okozott az átcuccolás, de hamar megbarátkoztak a vadiúj tereppel és a medencés dombbal. Ami még izgalmasabb volt: hogyan fog egymásra reagálni a két falka. Azért is, mivel Marcus, a kicsik nagybácsija, Zolikáék testvére. Mivel Marcus évekkel ezelőtt kikerült a régi falkából, így régóta nem látta a rokonait. Ezért is volt érdekes, hogyan fognak egymással viselkedni. Hőzöngés, vicsorgás, folyamatos erődemonstrálás lesz belőle, vagy viszonylagos nyugalomban ellesznek egymás mellett. Ez a levezetés egyébként már kezd hasonlítani egy dél-amerikai szappanoperához, kár, hogy a farkasok nem mexikói és brazil neveket kaptak. Komolyra fordítva a szót, némi rivalizáláson és a kerítés melletti átmeneti acsarkodáson kívül nagyobb gond nem volt a két falkával. Biztos, ami biztos alapon a héten nádtakarás is felkerült a kerítésre, így nem nagyon látnak át, a nyugalmuk is biztosítottá vált.

Szóval a rokonok jól megvannak egymás szomszédságában. A látványetetések is itt zajlanak már, a délelőtti és délutáni előadásokba Dóra és István a kicsiket is egyre jobban bevonja. Érdemes egy kicsit a látványetetések után is időzni a kifutó mellett és megnézni, hogyan viselkedik egy egyéves, formálódó falka, és a rutinos, kiforrt csapat, ahol a vadállatok több mint hat éve együtt élnek, és a hierarchia, a rangsor viszonylag stabil. Érdekes volt látni a héten, amikor egyik este üvöltésbe kezdtek a farkasok. Míg Alfáék együtt vonyítottak, mint egy tapasztalt kórus, addig a kicsik még kisebb-nagyobb megszakításokkal hallatták a hangjukat, hol Marcusra, hol egymásra figyelve.

Amúgy Maya továbbra is birtokolja a pancsoló kislány címet. Nagy kincs a medence. Ha eljön a wellness-time, kizökkenteni sem lehet az U-Boat-üzemmódból.

Majdnem nyár, tömeg a Medveotthonban.  Az új kifutókhoz új medencék is tartoznak. Mivel a héten már tényleg jó idő volt, pár centi víz került beléjük. A falka a régi helyen is szeretett fürdeni. Télen ezt kénytelenek voltak nélkülözni, de úgy tűnik, azóta semmi sem változott. Marcus, Léna és Brutus egyből csobbant egy nagyot. Ha volt is pár perces hezitálás, a medencébe dobott takarmányért azonnal ugrottak.

A hétvégén meglepő módon Maya volt egy kicsit bátortalan. Az elején valamiért nem akart a többiekkel tartani. Ezért úgy döntöttünk, beemeljük a vízbe. Kiderült, csak kéreti magát. Semmi ellenkezés, semmilyen fura hang, engedte a fürdést. Csak egy kis bátorítás kellett neki, mert utána ő lett a legaktívabb pancsoló kislány. Elkezdett a vízben kaparni, aminek olyan hangja volt, mint amikor egy lapátkerekes gőzhajó elhúz a Mississippin. Aztán rácuppant a dugóra, a lefolyót Léna is felfedezte. Valószínűleg az ezzel való bíbelődés lesz az új foglalatosság. Addig fogják harapdálni, nyomkodni, amíg kilazul, és szépen lassan elcsorog a víz. Erre valamilyen megoldást kell majd találni.

A tavaszi fürdés teljesen felspannolta őket. Maya és Léna először medencés birkózást adott elő, aztán eszeveszett versenyfutást toltak a kifutóban egy-egy csobbanással megszakítva. Ha kíváncsi vagy arra, milyen volt az első fürdőzés az új kifutóban, kattints a linkre!