Egy hete zajlik az országos vita a pécsi farkas megszökése és kilövése kapcsán. Téma a sajtóban, téma az interneten és téma a közösségi oldalakon. Egy biztos, kettészakadt az ország, rengetegen nyilvánítottak véleményt a pécsi állatkert igazgatójának döntése kapcsán. Sokan vadállat-, ballisztikai-, biológiai szakértőkké avanzsáltak. Ez pedig visszavetheti a faj megítélését. A vitában azonban viszonylag kevés szó esett a farkasról. A visszatérő ragadozóról, akiről általában viszonylag keveset tudunk, és hajlamosak vagyunk róla meglehetősen egyszerűen gondolkodni. A Piroska és a farkas mese valamint az „Én kicsi pónim” jellegű elképzelés a két fő irányvonal, azaz rettegünk tőle vagy lecukizzuk – mondja a végletek kapcsán Szilágyi István állatkoordinátor, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Ez pedig egyáltalán nincs rendjén.
A farkasnak ennél jóval több arca van, erről pedig megfeledkezünk. A pécsi esetről sem lehet azt mondani, hogy fekete vagy fehér. Éppen ezért a Veresegyházi Medveotthonban a hétvégén rendhagyó látványetetéseket tartottak. István igyekezett a szokásosnál is interaktívabbá tenni a Predátor programot, bevonta a közönséget, megkérdezte a nézőket, hogy szerintük veszélyes állat-e a farkas, veszélyes lehet-e a gyerekekre. Megmutatta, hogyan reagálnak a farkasok, ha gyerekek kerülnek a kifutó közelébe, illetve mennyire felizgatja a vadállatokat egy kutya jelenléte. Ezekre azért próbált rávilágítani, mivel Pécsen, miközben erdőjárási tilalmat rendeltek el a múlt héten és az elszökött farkast keresték, tömegek sétáltak az erdőben gyerekekkel, szabadon engedett kutyákkal. Bemutatta, hogyan reagál a farkas a nyers húsra. Kattints a videóra, a programról látványos összeállítás is készült!
Az előadásokon elhangzott: nem tesz jót egy visszatelepülő fajnak az a vita, ami az elmúlt napokban kibontakozott, és hogy olyan szakembereket is kritizáltak, akik igazán értenek a farkasokhoz. Ha a Mecsekben valami probléma történt volna, sokat ártott volna a faj amúgy sem túl jó hírnevének. Egy tanulási folyamat zajlik a farkasokkal kapcsolatban – véli Szilágyi István, aki szerint a jövőben meg kell ismernünk ezeket a vadállatokat, mivel kénytelenek leszünk velük együtt élni. A vadon élő ragadozókkal azonban nem fogunk találkozni az erdőkben, ugyanis ezek az állatok az évszázadok során megtanultak félni az embertől.
Akárcsak a farkasok, a medvék is járogatnak át a magyar-szlovák határon az utóbbi években. Ők is élőhelyet keresnek. És úgy tűnik, hogy előbb-utóbb találnak, hiszen az északi területeken húzódó erdőségek viszonylag békés környezetet biztosítanak nekik, az erdők pedig tele vannak vadakkal. Elsősorban a fiatal egyedek kutatnak megfelelő élőhely után. Az utóbbi 100 évben Magyarország mai területén nem nagyon fordult elő ez a ragadozó. A helyzet azonban megváltozott.
Nem tartozik az állat természetes mozgáskultúrájához a két lábra emelkedés. Azt hinnénk, hogy ilyenkor a ragadozó támad, pedig inkább csak érdeklődik. Szakértők azt javasolják, hogy a legpraktikusabb megoldás, ha ilyenkor finom, oldalazó mozdulatokkal kitérünk az állat útjából, és megpróbáljuk nem megörökíteni a találkozást, mondjuk egy telefonnal. Rossz reakció, ha hátrálunk és közben a hátizsákkal hadonászunk – emeli ki Szilágyi István.
Amikor a Predátor program ahhoz a ponthoz ér a Medveotthonban, hogy István és Dóri szájból kezdi etetni a farkasokat, a közönség soraiból minimum négy-öt „Fúúúúúúj de gusztustalan” jellegű mondat elhangzik. Azt is kérdezték már, hogy mit szól hozzá Dóri párja, amikor egy ilyen nyalakodás után hazamegy. A válasz egyszerű, és ezt az etetéseken is el szokták mondani: István és Dóri egy párt alkotnak. Ergo: semmit.
Nem öncélú szórakoztatásról, hangulatkeltésről és cirkuszi mutatványról van szó. Az egész onnan ered, hogy a kézbarát farkasoknál a bevésődést, az imprintációt segíti, ha kicsi korukban az ember valamennyire előrágja nekik a tejjel kevert kutyatápot, és így adja a szájukba. A vadfalkáknál, a természetben is hasonlóan működik a dolog. A felnőttek bekajálnak, kicsit megemésztik a táplálékot, aztán a többi között amilázzal összekeveredett masszát visszaöklendezik, a kölykök pedig ezt eszik meg. A felnőttek ezzel is segítik a kicsik fejlődését, és megkönnyítik a táplálkozásukat. Ez egy csodálatos reflex ennél a fajnál. Egyébként akik figyelmesen jártak-keltek az elmúlt hónapokban a kifutóknál, láthattak hasonlót. A kölykök lassan 20 hónaposak lesznek, néha még most is meghánytatják Marcust, a nagybácsit. Erre mondja István, hogy a társaság egy kicsit infantilis. Kattints a videóra! 
Tévedés ne essék, meglehetősen veszélyes mutatványról van szó, hiszen ha kölyökfarkas húst érez, könnyen rápöröghet, és komoly sérülést okozhat az ember arcán, száján! 
El tudtok képzelni egy olyan fotót, amin három hónap történései látszódnak? Ugye nehezen. Pedig létezik ilyen. A fotózás egészen különleges válfaját választotta 
Ez a fajta fotózás valahol lutri, hiszen csak a folyamat végén derül ki, hogy mi született az eltelt időszakban. Csaba miután leszerelte a kamerákat, hazaviszi a dobozokat. Óvatosan kiszedi a fényérzékeny papírt, amelyen tulajdonképpen egy negatív kép keletkezett. Ezeket beszkenneli, majd a digitális technika segítségével átfordítja pozitívba. A papír egyébként fekete-fehér, ám a hosszú exponálás miatt a hetek alatt érdekes módon színessé válik, ez is hozzájárul ahhoz, hogy különleges hangulatú fotók születnek. Csaba egyik fényképét az év elején a NASA „A nap fotójának” választotta. Jelenleg mintegy 150 kamerája dolgozik szerte az országban, melyekről pontos nyilvántartást vezet. Mint mondja: abban a szerencsés helyzetben van, hogy ő akkor is fotózhat, miközben alszik.
A fotográfus pár nappal ezelőtt több kamerát helyezett el a veresegyházi Medveotthon és a BarátkoZOO területén, illetve a kifutókban. A dobozok december végéig folyamatosan exponálnak, így karácsony környékén derül majd ki, hogy milyen hangulatokat sikerült az ősz folyamán megörökítenünk a 6 hektáros állatkertben. Nem mindegy a kamerák tájolása. Észak kivételével bármilyen égtáj felé elhelyezhetők. Teljesen más fotók születnek attól függően, hogy melyik évszakban telepítették a dobozokat. Kovács Csaba azt tervezi, hogy januárban újabb kamerákat helyez el a Medveotthon területén, amelyek szintén három hónapig dolgoznak majd. A Medveotthon pedig azt tervezi, hogy jövő év tavaszán kiállítás nyílik Kovács Csaba alkotásaiból az állatkert területén.
A napokban tette közzé a Bükki Nemzeti Park azokat a 
A BNK szakemberei a napokban azt közölték: a bükki farkaskölykök egyre bátrabbá és a magabiztosabbá válnak, egyre messzebbre merészkednek a biztonságot nyújtó kotoréktól. A park ismét felhívta a vadásztársadalom figyelmét arra, hogy a fokozottan védett nagyragadozók elejtése bűncselekmény. Ugyanakkor a közzétett videókkal cáfolni szeretnék azt a tévhitet, hogy a ragadozók megjelenése elüldözi a területen megtalálható vadászható fajokat.
De nemcsak a farkasok jelennek meg az északi területeken, hanem a medvék is. Az elmúlt években többször láttak medvét a szlovák határhoz közeli területeken. A felröppent hírek nem egyszer riadalmat is okoztak a helyiek körében. Vadon élő farkasai már vannak Magyarországnak – ez egészen biztos, de a szakértők úgy vélik: 3-4 medvénk is kószálhat az északi területeken. Ugyanakkor ennél több példány járkálhat át folyamatosan a határon. Az, hogy az utóbbi időben megjelentek a predátorok, egy összetett folyamat eredménye, aminek örülni kell – ezt állítja több ökológus, biológus és természetvédő. Az erdőgazdálkodás átalakulása, a természetvédelem és a vadállomány nagysága egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy rég nem látott fajok tértek vissza.
A legtöbb medve Salgótarjántól északra mozoghat – véli Szilágyi István, a veresegyházi Medveotthon állatkoordinátora, aki a nógrádi megyeszékhelyen tartott előadást az Állati Jó Vasárnapon, ahol tavaly farkasokkal mutatkozott be. Ezúttal a téma a medve volt. Salgótarján közelében húzódik a Medves-fennsík, melynek elnevezése a kutatások szerint nem véletlen.
Ha valakik, akkor a Medves környékén élők kifejezetten érintettek, vagy a jövőben érintettek lesznek a nagyragadozók által, meg kell tanulniuk együtt élni ezekkel az állatokkal – véli Szilágyi István, aki úgy látja: nem kell attól tartani, hogy nagy tömegben jelennek meg a ragadozók a területen, ugyanis a régiónak nincs akkora eltartó képessége.
asok és a medvék a turizmust sem veszélyeztetik, hiszen annál jobban tartanak embertől, hogy keressék a közelségét, sőt kifejezetten kerülik a találkozást az emberrel az erdőben. A gazdálkodók azok, akiknek jobban fel kell készülniük, ha meg akarják óvni a jószágaikat. Szükség lesz arra, hogy pásztorkutyákkal, kerítésekkel és egyéb módon védjék a nyájat. De előbb-utóbb ki kell dolgozni egy olyan támogatási rendszert is, mint amilyen például Olaszországban működik: ha valakinek a nyájából a farkas elrabol egy jószágot, akkor kártérítésként szinte azonnal kap egy hasonló korú állatot a nemzeti parktól, vagy valamelyik illetékes szervezettől. Az állatkoordinátor úgy látja: attól pedig végképp nem kell tartani, hogy az egész ország területén megjelennek a ragadozók. Nincsenek összefüggő, hatalmas erdőségeink, a meglévő erdőket utak, autópályák szelik át, így a medvék és a farkasok nem fognak feltűnni sem a Balatonnál, sem az Alföldön.
Szemethy László vadbiológus nem régiben a közrádió egyik műsorában arról beszélt: a nagyragadozók által érintett térségekben azt kell megelőzni, hogy az állatok beszokjanak a lakott területekre, úgy mint Erdély számos településén. Hiszen a kidobott élelemmel teli kukák, a be nem kerített terménytárolók vonzzák őket. Ha ez sikerül, számtalan konfliktus megelőzhető. Egy biztos, a jövőben sok olyan konfliktuskezelő és megelőző programra lesz szükség, mint amilyen a salgótarjáni volt. Beszélni kell ezekről az állatokról. Világossá kell tenni azt is, hogy a farkas és a medve nem cuki, nem játékszer, rengeteg tévhitet kell a nagyragadozókkal kapcsolatban eloszlatni.
A „Farkasokkal kocogó” célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a különleges ragadozókra, arra, hogy a farkasok szépen lassan visszatérnek Magyarországra, a befolyt összegből pedig új kifutó épül az egyik veresegyházi falkának. A rajt és a cél a Medveotthon területén lesz, a táv 3,5 kilométer, a kijelölt pálya kellemes környezetben, földutakon halad az állatkert környékén, közben frissítő állomással. Lesz családi futás is, az indulóknak itt 800 méteres távot kell teljesíteniük.
Az állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ezen a napon hunyt el az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc. A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, és már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente több ezer "kedvenc" válik kóborrá. 
Magyarországról hosszú időre eltűntek a ragadozók. Száz évig farkasunk sem volt, levadászták őket. Tartottak tőlük a gazdálkodók, ezért csapdákat állítottak. Ez nem magyar specialitás, szinte az egész kontinensről száműztük őket. De medvével sem nagyon lehetett nálunk találkozni az 1870-es évek után.
Németországban, Franciaországban és Olaszországban is hasonló folyamat zajlott le az elmúlt évtizedekben, viszonylag nagy számban tértek vissza a farkasok. Ezeken a helyeken számtalan program indult a ragadozók védelmére, és megpróbálták közelebb hozni őket az ott élőkhöz. A gazdálkodók számára pedig olyan támogatási rendszert dolgoztak ki, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági termelők, az állattartók megfelelő kártérítésre számíthatnak, ha esetleg egy-egy jószágot elvisz a farkas. Az emberek többsége már megtanult együtt élni ezekkel a vadakkal.
Hétfőn a Kossuth Rádió „A Hely” című műsora érkezett a kifutóba, hogy kétrészes adást készítsen a Medveotthonról és a farkasokról. Farkas Erika – nomen est omen - bátor volt, első szóra bement a kifutóba. Erika már tavaly is találkozott Mayáékkal, de akkor még igazán kicsik voltak a farkasok.