Észak-Magyarország erdeiben évek óta jelen vannak a farkasok. Nem mondhatni, hogy hatalmas falkák járják a területet, de régóta bizonyított, hogy a ragadozók megtelepedtek a szlovák-magyar határ közelében. Eddig jobbára kameracsapdák örökítették meg a farkasokat, az utóbbi időszakban azonban már néhány haszonállat is a falkák áldozata lett. Ismeretterjesztésre és konfliktuskezelésre lenne szükség a csúcsragadozókkal kapcsolatban – véli a szakember.

Az utóbbi időben több nyájra támadtak rá farkasok Borsodban és Heves megyében. A hírek szerint Egercsehiben például nyolc birkát terítettek le a ragadozók az ősz folyamán. Az érintett gazdák már éjszaka is őrzik a haszonállatokat.

Egy tanulási folyamat részesei vagyunk – magyarázza Szilágyi István, aki szerint az érintett területek gazdálkodói nincsenek felkészülve a ragadozók esetleges megjelenésére. Az elmúlt hónapok eseményeiből is kiderült, hogy a haszonállatokat nem védte semmi és senki a támadás idején. Nem volt villanypásztor, nem voltak a farkasok elriasztására alkalmas kutyák. Jól megépített karámokra és archaikus, erre a feladatra tenyészett ebekre lenne szükség – teszi hozzá a Medveotthon állatkoordinátora. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy milyen megoldásokat lehetne átvenni az európai országokból, már ami a kártalanítást illeti. Olaszországban például a kárt szenvedett gazda nem pénzt kap az államtól, hanem haszonállatot, ezzel elkerülhetők a csalások is. Komoly előrelépés történt Németországban is, ahol az év elején jelentették be, hogy farkasközpontot hoznak létre, aminek elsődleges feladata a tájékoztatás, a tanácsadás, a konfliktuskezelés és a közvetítés lesz a gazdálkodók és a természetvédők között. A hírek szerint a központ felállítására több mint 400 ezer eurót költenek.

Szilágy István a hazai helyzettel kapcsolatban úgy fogalmazott: eddig az hangzott el a leggyakrabban, hogy Magyarország még nem a 24. órában van, azonban az események láttán kijelenthető, hogy szépen lassan változnak a dolgok. Az érintett területeken a természetvédelmi szakemberek komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megismertessék a gazdálkodókat a farkasokkal, mindenki megértse, mit jelent a nagyragadozók visszatérése, hogyan működik ez a folyamat a valóságban. Nem tesz jót ennek, hogy egyes internetes fórumokon már arról lehet olvasni, hogy a farkasok nem egy természetes folyamat részeként jelentek meg az erdőkben, hanem visszatelepítés történt. Az sem szerencsés, hogy akkor is farkast kiáltanak, amikor bizonyíthatóan kóbor kutyák végeztek egy-egy haszonállattal. Szekértáborok kezdenek kialakulni a farkasok mellett és ellen. Ez is jól mutatja, hogy átfogó konfliktuskezelésre van szükség – teszi hozzá a Medveotthon állatkoordinátora.

Nem véletlen, hogy évekkel ezelőtt a Medveotthon is beindította Predátor programját, amely során egészen közelről mutatják meg a látogatóknak a ragadozók életét, és igyekeznek eloszlatni a velük kapcsolatos tévhiteket, legyen szó medvéről, farkasról. Komoly ismeretterjesztő munkát végeznek az érintett nemzeti parkok is. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerüljön megőrizni az élőhelyeket, emellett a gazdákat is igyekeznek megtanítani arra, hogy lehet a ragadozók ellen védekezni.

A hazai nemzeti parkok munkájáról a napokban Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete is elismerően beszélt. A diplomata valamennyi parkot végiglátogatta, a körutat a múlt héten a Bükkben zárta, ahol Horkai Zoltán farkasaival is találkozott. Colleen Bell úgy fogalmazott: „a látogatással ismerem el és hajtok fejet a magyar kollégák természetvédő, a biodiverzitást őrző munkája előtt.”

A farkas 1993 óta védett állat Magyarországon, aki kilő egyet, bűncselekményt követ el.

Lobo és Mira tavasszal született a veresegyházi Medveotthonban. A gondozók hetekig otthon nevelték a kölyköket, hogy idővel belőlük is kézbarát falka váljon. A páros komoly változáson ment át az elmúlt hetekben, nem régiben új kifutóba költöztek.

A két kisfarkas életét hétről hétre figyelemmel kísérhették a természetbarátok az interneten. Voltak élő közvetítések az első etetésekről, és arról, hogyan cseperedtek a gondozók lakásában. A nyár elején aztán visszatértek Veresegyházra, ahol már a medvék és a farkasok szomszédságában nevelkedtek. Szilágyi István és Dömötör Dóra ezt a falkát is rendszeresen viszi sétálni, hogy minél több inger érje őket. Mirát és Lobot már a nyáron sokan megfigyelhették a nagy kifutó szomszédságában. Az akkor még kissé félénk farkasok időnként elbújtak az őket vizslató szempárok és a hangzavar elől, de mára sokat változtak.

Mivel korábbi helyükre két mentett medve érkezett Spanyolországból, a kölykök átköltöztek, méghozzá abba a hátsó kifutóba, ahol korábban szintén kézbarát farkasok éltek. Így egy kicsit közelebb kerültek az emberekhez és a vadfalkához is. Az utóbbi napokban már szakmai, biológus, vadgazda látogatókat is fogadtak a farkasok. Szilágyi István kiemelte: rendkívül fontos, hogy nemcsak a gondozókkal vannak kapcsolatban a kölykök, hanem másokkal is megismerkednek, ezzel elő lehet segíteni az emberhez való kötődésüket. Bárki azonban nem léphet be a kifutóba.

A séták továbbra is folytatódnak, hiszen minél több inger éri az állatokat, annál jobb. Ez a korábbi kézbarát falkák nevelésében is állandó elem volt – tette hozzá Szilágyi István, akinek fontos küldetés a farkasok megismertetése és népszerűsítése a közvéleménnyel. A hétvégi Predátor Programokon rendre kiderül, hogy sokan nagyon keveset tudnak ezekről az állatokról, még mindig a mesékből származnak az információink, és azzal sem vagyunk tisztában, hogy az erdő kiváló ökológiai szolgáltatójáról van szó.

Mirának és Lobonak óriási az étvágya. Minden alkalommal szinte pillanatok alatt fogyasztják el a húst. Szilágyi István szerint nem jó, hogy a látogatók gyakran mézzel próbálják etetni a farkasokat, pedig több helyen is felhívják a figyelmet arra, hogy ez szigorúan tilos.

Mira és Lobo nem csak habitusban változott, külsőleg is. Lobo bundája augusztus végére kifejezetten besötétedett, a tél közeledtével pedig már kialakulóban van a vastag téli bundájuk is.

Kedden két új lakó érkezik a veresegyházi Medveotthonba. A medvék már úton vannak, a szállításuk előkészítése egy évig tartott. Nem ez az első alkalom, hogy mentett vadállatok kerülnek a veresi állatkertbe.

Aran és Mimo az elmúlt években egy katalán városka játszótere mellett élt, nem túl jó körülmények között. Kicsi volt a helyük, a kifutót régóta nem fejlesztették, megfelelő szakszemélyzet sem volt. A hím korábban cirkuszi medve volt, a nőstény egy nagy állatkertből került Artiesbe, ahol képtelen volt megszokni a viszonylag szűkös helyet. A spanyol FAADA állatvédő szervezet régóta dolgozik azon, hogy a hasonló sorsú állatoknak megfelelő otthont találjon. Ezért keresték meg a Fehérkereszt Állatvédő Ligát és a Medveotthont. Kuli Bálintnak, a veresi létesítmény igazgatójának sikerült beszerezni a hatósági engedélyeket, így minden akadály elhárult az elől, hogy a két medve szállítása megkezdődjön. A Fehérkereszt már két évvel ezelőtt is közreműködött két sanyarú sorsú vadállat elhelyezésében.

Nem kis feladat volt a mintegy 2500 kilométeres út előkészítése, amit katalán forrásból finanszíroznak – mondta Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke. Arra törekedtek, hogy az állatok szállítását ne kelljen megszakítani, a teherautók fennakadás nélkül tudják megtenni a Spanyolország és Magyarország közötti távot, öt uniós országon keresztül. Légkondicionált járműveket kellett bérelni, útközben is folyamatosan itatják a medvéket, a felügyeletükről pedig egy három fős, profi állatorvos csapat gondoskodik.

Elméletileg emberhez szokott állatokról van szó, egyelőre nem tudni, hogy mennyi időt kell karanténban tölteniük. Az időpontválasztás annyiban szerencsés, hogy közeledik a téli álom ideje, így az új medvéket valószínűleg kevesebb stressz éri majd. Aran és Mimo várhatóan kedden délelőtt érkezik a Medveotthonba.

Azt régóta tudjuk, hogy néhány farkas megtelepedett az észak-magyarországi erdőkben, és hogy időről-időre medvék is járnak a szlovák-magyar határon. Egy fiatal vadásznak augusztus végén nem kis meglepetésben volt része, amikor az éjszaka leple alatt Hernádpetri mellett, a lestől pár méterre megjelent egy méretes barnamedve.

Kertész Attila családjával és barátaival augusztus végén többnapos vadászaton volt Borsod megyében. Lőttek vaddisznókat is, a zsákmányt kizsigerelték, feldolgozták. A program egy éjszakai vadászattal folytatódott Hernádpetri határában. Attila egy nem túl magas, 2,5 méteres lest kapott, ami a sűrű erdő szélén állt. Még világos volt, amikor a fiatal vadász elfoglalta a helyét. Ahogy egyre sötétedett, Attila arra lett figyelmes, hogy hosszantartó, súlyos csend uralkodik körülötte, semmilyen mozgás nincs az erdőben, semmilyen neszt nem hallani, pedig egy vadban gazdag területről van szó. Órák teltek el, amikor hirtelen megváltozott a helyzet.

Hangos morgásra, puffogásra, kattogásra lettem figyelmes kb. 4-5 méterre a lestől – magyarázza Kertész Attila, aki csak a második, harmadik reszelős hörgés után döbbent rá, hogy medve van a közelében. Az állat a sötétben állt az erdő szélén és - a hangok alapján - egyre dühösebb lett. A vadász azonnal mérlegelni kezdte a lehetőségeket, azon törte a fejét, hogy mit tehet egyedül az éjszaka kellős közepén. Előkészítette a fegyverét, de úgy döntött, nem ad le figyelmeztető lövést, mivel azzal valószínűleg csak továbbhergelné az állatot. Arra is hamar rájött, hogy hol hibázott, miért jelent meg közelében a medve: ugyanazt a nadrágot viselte, amit egy nappal korábban, amikor a vaddisznókat zsigerelte. A nadrág a munka közben véres lett, a medve pedig ezt a szagot érezte meg, igencsak távolról.

A ragadozó valószínűleg azt hitte, hogy egy vaddisznóra bukkant, ám amikor elérte a célját, szembesült azzal, hogy ott egy ember is van – teszi hozzá Szilágyi István, a veresegyházi Medveotthon állatkoordinátora, aki úgy véli, nem kizárt, hogy a medve akár kilométereken át – teljesen nesztelenül – követte a férfit. Ha az állat vadászni akart volna az emberre, simán megtehette volna, de valószínűleg meglepődött az ember láttán és elbizonytalanodott, hiszen az emberszag nem hétköznapi a medve számára. Az állatkoordinátor úgy véli: ez is azt bizonyítja, hogy intelligens állatról van szó, ami nem akart konfrontálódni.

Kertész Attila végül úgy döntött, miután átgondolta a lehetőségeket, hogy felkapcsolja a fegyverlámpáját és abba az irányba világított, ahonnan a hangok jöttek. A medve erre még dühösebb lett, de nem mozdult. A vadász úgy fogalmazott: egyfajta állóháború alakult ki, ami kb. 2-3 percig tartott. Az állat folyamatosan morgott és kattogott. Attila úgy érezte nem lőhet, mert ha esetleg megsebzi az állatot, az csak olaj a tűzre. Végül a medve szépen lassan cammogva elindult vissza az erdőbe, hatalmas súlya alatt recsegtek, ropogtak az ágak. A vadász értesítette a társait és segítséget kért a közeli vadászházból. Később derült ki, hogy napokkal korábban egy kameracsapda már megörökítette a hernádpetri közelében lófráló medvét. Nappal visszatértek a helyszínre, ahol megtalálták az állat nyomait a magasles közelében, az erdőben pedig vállmagasságig letört ágak voltak.

Kertész Attila azt mondta: fontosnak tartotta, hogy a hernádpetri történet nyilvánosságra kerüljön, mivel tudomásul kell venni, hogy az északi erdőkben megjelent egy olyan ragadozó, ami sokkal jobb vadász, mint az ember. Ettől pedig elszoktunk, hiszen jó 100 évig nem volt Magyarország területén medve.

Szilágyi István úgy véli: vannak veszélyeztetett szakmák, melyeknél a jövőben sokkal jobban oda kell figyelni. Ezek közé tartozik a vadász, a gyógynövény- és a csigagyűjtő. A szakember szerint be kell tartani az alapvető szabályokat, és akkor nem történhet baj. A medve alapvetően kerüli az embert. Korábban itt írtunk arról, mi a teendő akkor, ha mégis létrejön egy ilyen találka.

Játékosak, érdeklődők, kíváncsiak, de még egy kicsit félősek. A farkaskölykök hétről-hétre rengeteget változnak, eszméletlen gyorsan nőnek. Változott az étrendjük is, a darált marhahúst már felváltotta a nyúl. Az első nyúlvacsoránál nem telt el sok idő, amíg rájöttek, hol és hogyan kell hozzányúlni az élelemhez, pillanatok alatt feléledtek az ösztönök. A gondozók rengeteget sétálnak Loboval és Mirával, nemcsak a Medveotthon területén, hanem a környező ligetes területeken is, hogy minél több inger érje a kölyköket. A tavasszal született farkasok felfedezték a kifutójukban található medencét. Lobo új szórakozása, hogy a kijövetelt megkönnyítő pallót belöki a vízbe és azon egyensúlyoz. Dömötör Dóra arról is mesél a videóban, hogy miben más ez a falka a korábbi kézbarát farkasokhoz képest.

Nem veszélytelen programra vállalkoztak szombaton este a Veresegyházi Medveotthon állatkoordinátorai. Sötétedés után rendhagyó látványetetésre várták a látogatókat a farkasok kifutójánál.

Szombaton este nyolc előtt tábortüzet gyújtottunk a kézbarát farkasok kifutója mellett, a háttérben pedig fáklyák lobogtak, ilyen hangulatban indult a rendhagyó látványetetés a Medveotthonban az utolsó nyári hétvégén. A veresegyházi intézmény ezzel a programmal csatlakozott az Állatkertek Éjszakájához. Szombaton és vasárnap – napközben - rendszeresek a Predátor programok, amiken az erdőkbe visszatérő ragadozókról mesél Szilágyi István és Dömötör Dóra, a Medveotthon két állatkoordinátora. Az éjszakai látványetetés már régóta a tervek között szerepelt, úgy gondolták, az Állatkertek Éjszakája jó alkalom arra, hogy megmutassák, hogyan viselkednek a farkasok sötétedés után.

Az állatok éjszaka jóval aktívabbak, mint nappal, a természetben is sötétedés után indulnak vadászni, egészen máshogy viselkednek. Az állatkoordinátorok tisztában voltak azzal, hogy a rendhagyó program egyáltalán nem veszélytelen, a megszokottnál magasabb adrenalin szinttel léptek a teljesen sötét kifutóba, a négy kézbarát farkas közé. Dóra és István rengeteg időt tölt és töltött ezekkel az állatokkal, de éjszaka még nem nagyon jártak közöttük, ezért is volt kifejezetten izgalmas a kísérlet.

Marcus, Maya, Léna és Brutus valóban egészen másként viselkedett, mint a nappali látványetetéseken. Felfokozott állapotban voltak, de nem annyira, mint amennyire Istvánék várták. Valószínűleg az állatokat is kicsit meglepte, hogy az éjszaka leple alatt egy 80 fős tömeg verődött össze a kerítés mellett és a tábortűz közelében. A programon szó volt arról, miért fontos mérföldkő, hogy az elmúlt években Magyarország északi területein ismét megjelentek a nagyragadozók, miért nyújtanak fontos ökológiai szolgáltatást az erdőkben, hogyan épül fel egy falka, hogyan működnek a farkastörvények, kiből lesz alfa és kiből omega. A közönség rengeteget kérdezett az állatokról, így a látványetetés tényleg az éjszakába nyúlt, fél 10 körül ért véget.

Azt gondolnánk, hogy a farkas a legélesebb szemű ragadozók közé tartozik, pedig ez egyáltalán nincs így, kifejezetten rosszul lát, ennek ellenére a többi, kifinomult érzékszervének köszönhetően rendkívül jól tájékozódik a vaksötétben is. Videózás közben egészen furcsa élmény volt a kifutóban, amikor csak a neszekből lehetett megállapítani merre járnak körülöttünk az állatok. Amint a látogatók száma apadni kezdett, elindultak hazafelé a családok, a farkasok rákapcsoltak, főleg Maya és Léna váltott át éjszakai üzemmódba, őrületes hajszát és játékot produkáltak a kifutóban. Az ember csak a fülével érzékelte, hogy éppen merrefelé trappolnak körülötte.

Azt tervezzük, hogy a jövőben is lesznek még hasonló éjszakai látványetetések. Nézzétek, olvassátok a Medveotthon közösségi oldalait, figyeljétek az új időpontokat.

Gepárd, oroszlán, tigris az anyósülésen – számtalan ilyen fotó került fel az elmúlt években az Egyesült Arab Emírségekből, ahol státusszimbólum a veszélyes nagyragadozók házi tartása. Rengetegen posztoltak fotókat a házi kedvencként tartott nagymacskákról, medvékről, farkasokról, sőt akár zsiráfokról. A dúsgazdag tulajdonosok gyakran az autójukba is beültették a kölyök állatokat, és így mentek furikázni a például Dubai belvárosába. Az Emírségekben most úgy döntöttek, véget vetnek ennek és megtiltják a ragadozók, valamint a védett állatok házi tartatását, még akkor is, ha a tulajdonos szinte profi állatkerti körülményeket rendezett be a birtokán. A trend értelemszerűen együtt járt a vadállatok illegális kereskedelmével, amit a környezetvédelmi miniszter nyilatkozata szerint szintén szeretnének megállítani.

De nem csak az Emirátusokban van nagy divatja a vadállatoknak, Angliában és az USÁ-ban is sokan szeretnék otthonukat megosztani egy nagyragadozóval. A tengerentúlon is népszerű az oroszlán, a tigris, a medve vagy a farkas. Minden évben számtalan sérülés és több haláleset történik a szakszerűtlen tartás miatt, és azért, mert a tulajdonos egyrészt nem ért az állatokhoz, másrészt félelemérzet nélkül megy be a kifutóba. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke azt mondja: meg kell állítani ezt a folyamatot. Magyarországon rendkívül szigorúak az előírások, a jogszabályok nem régiben változtak, így gyakorlatilag lehetetlenné tették a veszélyes ragadozók otthoni tartását, illetve kemény feltételekhez kötötték az állatok szállítását is.

Téved az, aki úgy gondolja, hogy a veresegyházi Medveotthon medvéi kiöregedett cirkuszi állatok. Az állomány egy jelentős része magánállattartásból – elkobzás után - került az intézménybe. Volt olyan medve, akit egy néhány négyzetméteres ketrecben tartott a gazdája hosszú éveken át egy főváros melletti kistelepülésen. Ha minden jól megy, ősszel újabb mentett medvék érkeznek majd Veresegyházra – tette hozzá Szilágyi István. Egy katalán állatvédő szervezet közbenjárására a spanyol hatóságok két rosszul tartott állatot koboztak el, már zajlanak a tárgyalások arról, hogy a medvék mikor és hogyan utazhatnak Magyarországra.

A veresegyházi Medveotthon két új lakója három héttel ezelőtt foglalta el új otthonát. Hamar megbarátkoztak a kifutóval, továbbra is abban a fázisban vannak, amikor minden nagyon-nagyon érdekli őket. A kinézetük is egy kicsit viccesnek mondható, hiszen ebben a stádiumban kissé aránytalan a testfelépítésük. Ezt főleg Lobonál lehet észrevenni, a testméretéhez képest viszonylag hosszúak a lábai, a tappancsai pedig kifejezetten nagyok. Ő a múlt héten egészen meglepő dolgot produkált: néhány nap alatt színt váltott. Az addig világos bundája sötétebb árnyalatú lett, igazi ordashoz méltó színt vett fel.

A két farkast továbbra is rendszeresen viszik sétálni, hogy minél több inger érje őket a természetben. Dömötör Dóra szerint ez az eddigi legnyugodtabb falka, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a kölykök kézből nevelése kéthetes korban kezdődött meg.

Lobo és Mira a héten túlesett az első tévészereplésen is. 50 perces felvételre vitték őket az OzoneNetwork stúdiójába, amit nagyon jól, és nyugodtan viseltek, voltaképpen a teljes műsort végigaludták.

Túl a harmadik védőoltáson, hamarosan kialakul náluk a védettség, így várhatóan augusztustól már a Medveotthon látogatói is találkozhatnak velük bizonyos időközönként.

Szombaton este megvolt az első séta, Mira és Lobo – akárcsak két évvel ezelőtt Mayáék – rövid felfedezőútra indultak a kifutón kívül. Új szagokkal, hangokkal találkoztak, minden érdekelte őket, és emellett megismerkedtek a rokonokkal is.

A májusban született kisfarkasokat – ahogy a korábbi élő adásokban is láthattátok – Szilágyi István és Dömötör Dóra néhány hétig otthon nevelte. A napirend szigorú volt, kezdetben háromóránként, majd hatóránként kellett őket etetni. Rengeteget foglalkoztak velük, hiszen ez az időszak rendkívül fontos ahhoz, hogy a farkasok elfogadják az ember közelségét. Aztán ahogy a kicsik megkapták az első védőoltásokat, átköltöztek állandó lakhelyükre, a veresegyházi Medveotthonba. Lassan két hete itt élnek az egyik kifutóban. A szemfüles és türelmes látogatók már megpillanthatták őket, amikor előmerészkedtek a fedett részből és a külső területen játszottak.

A gondozók szombaton este úgy gondolták, egy rövid sétát tesznek velük, hogy a kölykök megismerkedjenek a környezettel, minél több impulzus érje őket. Az előző kézbarát falkáknál is bevett gyakorlat volt, hogy a farkasok időről-időre sétára mentek. Mirát és Lobot pórázon vitték ki a kifutóból, nem messzire, csak a közeli ligetes területre. Ez már elég volt ahhoz, hogy rengeteg új illatmintával találkozzanak. A kölykök pillanatok alatt felspannolt állapotba kerültek, mindenre kíváncsiak voltak. Aztán ölbe vették őket és elsétáltak velük a két kézbarát falka kifutója előtt. Marcusék és Alfáék is komoly érdeklődést mutattak a kicsik iránt.

Hamarosan a látogatóknak is lehetőségük lesz arra, hogy közelebbről is megismerkedjenek a kölykökkel, érdemes figyelemmel kísérni a Medveotthon Facebook oldalát, ahol folyamatosan jelennek meg hírek az állatokról.

Mira és Lobo, akárcsak két évvel ezelőtt Mayáék, előtte pedig Alfáék, saját fajuk nagykövetei és a Predátor programok főszereplői lesznek. Az ő segítségükkel is szeretnénk eloszlatni a farkasokkal kapcsolatos tévhiteket, hiszen a legtöbben vagy lecukizzák ezt a csodálatos ragadozót, vagy pedig a mesék alapján ítélik meg a fajt, ez pedig egyáltalán nem jó. Az élményszerű ismeretterjesztés azért fontos, mivel az elmúlt években Magyarország északi erdeiben is megjelent néhány farkas, akik kiváló élőhelyet találtak maguknak. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai is folyamatosan monitorozzák őket, figyelik a mozgásukat.