Akárcsak a farkasok, a medvék is járogatnak át a magyar-szlovák határon az utóbbi években. Ők is élőhelyet keresnek. És úgy tűnik, hogy előbb-utóbb találnak, hiszen az északi területeken húzódó erdőségek viszonylag békés környezetet biztosítanak nekik, az erdők pedig tele vannak vadakkal. Elsősorban a fiatal egyedek kutatnak megfelelő élőhely után. Az utóbbi 100 évben Magyarország mai területén nem nagyon fordult elő ez a ragadozó. A helyzet azonban megváltozott.

Egy csodálatos ragadozóról van szó, aki nálunk Salgótarjántól északra fordulhat elő – mondja Szilágyi István, aki szerint a medvével való találkozás nem túl szerencsés az erdei kirándulás során, így vannak bizonyos alapszabályok, melyekről nem érdemes megfeledkezni. És persze jó a klasszikus tévhiteket is eloszlatni.

Először is tudomásul kell venni, hogy az erdőkben bóklászó barnamedve nem maci! Maci a heverő szélén csücsülő plüssjószág. Ebből kifolyólag nem cuki! A találkozásra egyébként kicsi az esély, de mégis mi a teendő, ha összeakadunk vele a túra során?

Halottnak kell tettetni magunkat – a legtöbben azonnal ezt a választ vágják rá a kérdésre. A lehető legrosszabb megoldás, ha lefekszünk és elterülünk, ez gyakorlatilag a biztos halált jelenti. Ugyanis a medve dögöt is eszik! Igaz, az elmúlt évszázadokban sokat változtak a táplálkozási szokásai. Kutatások szerint az ókorban a medve étrendjének 80 százalékát tette ki a hús, a középkorra ez 40 százalékra esett vissza, ma pedig 10-15 százalékra tehető az arány. Javarészt növényekkel, gyümölcsökkel táplálkozik, Erdélyben nem véletlenül láthatóak időnként búzatáblákban, de azért a dögökről nem mondott le. További tippek a videóban!

Amerikában évente több száz baleset történik azért, mert a nemzeti parkokban táborozó családok a sátrakban tartják az ennivalót. Ezt pedig a medve óhatatlanul kiszagolja. Arrafelé már vannak olyan táblák a frekventált kirándulóhelyeken, melyek arra figyelmeztetnek, hogy a medve „VESZÉLYES ÁLLAT”. Persze Amerikában sok mindent ki- és le kell írni, például azt, hogy különféle házi kedvenceket nem szárítunk mikróban.

Nem tartozik az állat természetes mozgáskultúrájához a két lábra emelkedés. Azt hinnénk, hogy ilyenkor a ragadozó támad, pedig inkább csak érdeklődik. Szakértők azt javasolják, hogy a legpraktikusabb megoldás, ha ilyenkor finom, oldalazó mozdulatokkal kitérünk az állat útjából, és megpróbáljuk nem megörökíteni a találkozást, mondjuk egy telefonnal. Rossz reakció, ha hátrálunk és közben a hátizsákkal hadonászunk – emeli ki Szilágyi István.

Magyarországon eddig egyetlen bizonyított medveészlelés történt akkor, amikor Ivó, a jeladóval ellátott szlovák barnamedve átcsatangolt a határon. De a jelek megtalálhatók az erdőkben: karomnyomok a fák törzsén, lábnyomok, ürülék. A folyamat elindult, de attól nem kell tartani, hogy záros határidőn belül medvenagyhatalom leszünk. Ha az elkövetkező években nő a nálunk élő nagyragadozók száma, arra kell ügyelnünk, hogy ne csalogassuk be őket a településekre. Ez ugyanis könnyen előfordul, ha hozzáférhetővé tesszük nekik például a konyhai hulladékot vagy nem zárjuk el rendesen a kukákat.