2015. november 08. 17:09 - farkasnaplo_bb32

Farkas-ügy: nem fekete és fehér

Rendhagyó látványetetés a pécsi eset kapcsán

000000.jpgEgy hete zajlik az országos vita a pécsi farkas megszökése és kilövése kapcsán. Téma a sajtóban, téma az interneten és téma a közösségi oldalakon. Egy biztos, kettészakadt az ország, rengetegen nyilvánítottak véleményt a pécsi állatkert igazgatójának döntése kapcsán. Sokan vadállat-, ballisztikai-, biológiai szakértőkké avanzsáltak. Ez pedig visszavetheti a faj megítélését. A vitában azonban viszonylag kevés szó esett a farkasról. A visszatérő ragadozóról, akiről általában viszonylag keveset tudunk, és hajlamosak vagyunk róla meglehetősen egyszerűen gondolkodni. A Piroska és a farkas mese valamint az „Én kicsi pónim” jellegű elképzelés a két fő irányvonal, azaz rettegünk tőle vagy lecukizzuk – mondja a végletek kapcsán Szilágyi István állatkoordinátor, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Ez pedig egyáltalán nincs rendjén.

A farkasnak ennél jóval több arca van, erről pedig megfeledkezünk. A pécsi esetről sem lehet azt mondani, hogy fekete vagy fehér. Éppen ezért a Veresegyházi Medveotthonban a hétvégén rendhagyó látványetetéseket tartottak. István igyekezett a szokásosnál is interaktívabbá tenni a Predátor programot, bevonta a közönséget, megkérdezte a nézőket, hogy szerintük veszélyes állat-e a farkas, veszélyes lehet-e a gyerekekre. Megmutatta, hogyan reagálnak a farkasok, ha gyerekek kerülnek a kifutó közelébe, illetve mennyire felizgatja a vadállatokat egy kutya jelenléte. Ezekre azért próbált rávilágítani, mivel Pécsen, miközben erdőjárási tilalmat rendeltek el a múlt héten és az elszökött farkast keresték, tömegek sétáltak az erdőben gyerekekkel, szabadon engedett kutyákkal. Bemutatta, hogyan reagál a farkas a nyers húsra. Kattints a videóra, a programról látványos összeállítás is készült!

 

Az előadásokon elhangzott: nem tesz jót egy visszatelepülő fajnak az a vita, ami az elmúlt napokban kibontakozott, és hogy olyan szakembereket is kritizáltak, akik igazán értenek a farkasokhoz. Ha a Mecsekben valami probléma történt volna, sokat ártott volna a faj amúgy sem túl jó hírnevének. Egy tanulási folyamat zajlik a farkasokkal kapcsolatban – véli Szilágyi István, aki szerint a jövőben meg kell ismernünk ezeket a vadállatokat, mivel kénytelenek leszünk velük együtt élni. A vadon élő ragadozókkal azonban nem fogunk találkozni az erdőkben, ugyanis ezek az állatok az évszázadok során megtanultak félni az embertől.

Szólj hozzá!
2015. november 03. 17:45 - farkasnaplo_bb32

Nem maci és nem cuki! Meghámozhat!

Jönnek a medvék, de mi van, ha összefutunk velük?

medve_2.jpgAkárcsak a farkasok, a medvék is járogatnak át a magyar-szlovák határon az utóbbi években. Ők is élőhelyet keresnek. És úgy tűnik, hogy előbb-utóbb találnak, hiszen az északi területeken húzódó erdőségek viszonylag békés környezetet biztosítanak nekik, az erdők pedig tele vannak vadakkal. Elsősorban a fiatal egyedek kutatnak megfelelő élőhely után. Az utóbbi 100 évben Magyarország mai területén nem nagyon fordult elő ez a ragadozó. A helyzet azonban megváltozott.

Egy csodálatos ragadozóról van szó, aki nálunk Salgótarjántól északra fordulhat elő – mondja Szilágyi István, aki szerint a medvével való találkozás nem túl szerencsés az erdei kirándulás során, így vannak bizonyos alapszabályok, melyekről nem érdemes megfeledkezni. És persze jó a klasszikus tévhiteket is eloszlatni.

Először is tudomásul kell venni, hogy az erdőkben bóklászó barnamedve nem maci! Maci a heverő szélén csücsülő plüssjószág. Ebből kifolyólag nem cuki! A találkozásra egyébként kicsi az esély, de mégis mi a teendő, ha összeakadunk vele a túra során?

Halottnak kell tettetni magunkat – a legtöbben azonnal ezt a választ vágják rá a kérdésre. A lehető legrosszabb megoldás, ha lefekszünk és elterülünk, ez gyakorlatilag a biztos halált jelenti. Ugyanis a medve dögöt is eszik! Igaz, az elmúlt évszázadokban sokat változtak a táplálkozási szokásai. Kutatások szerint az ókorban a medve étrendjének 80 százalékát tette ki a hús, a középkorra ez 40 százalékra esett vissza, ma pedig 10-15 százalékra tehető az arány. Javarészt növényekkel, gyümölcsökkel táplálkozik, Erdélyben nem véletlenül láthatóak időnként búzatáblákban, de azért a dögökről nem mondott le. További tippek a videóban!

Amerikában évente több száz baleset történik azért, mert a nemzeti parkokban táborozó családok a sátrakban tartják az ennivalót. Ezt pedig a medve óhatatlanul kiszagolja. Arrafelé már vannak olyan táblák a frekventált kirándulóhelyeken, melyek arra figyelmeztetnek, hogy a medve „VESZÉLYES ÁLLAT”. Persze Amerikában sok mindent ki- és le kell írni, például azt, hogy különféle házi kedvenceket nem szárítunk mikróban.

medve_3.jpgNem tartozik az állat természetes mozgáskultúrájához a két lábra emelkedés. Azt hinnénk, hogy ilyenkor a ragadozó támad, pedig inkább csak érdeklődik. Szakértők azt javasolják, hogy a legpraktikusabb megoldás, ha ilyenkor finom, oldalazó mozdulatokkal kitérünk az állat útjából, és megpróbáljuk nem megörökíteni a találkozást, mondjuk egy telefonnal. Rossz reakció, ha hátrálunk és közben a hátizsákkal hadonászunk – emeli ki Szilágyi István.

Magyarországon eddig egyetlen bizonyított medveészlelés történt akkor, amikor Ivó, a jeladóval ellátott szlovák barnamedve átcsatangolt a határon. De a jelek megtalálhatók az erdőkben: karomnyomok a fák törzsén, lábnyomok, ürülék. A folyamat elindult, de attól nem kell tartani, hogy záros határidőn belül medvenagyhatalom leszünk. Ha az elkövetkező években nő a nálunk élő nagyragadozók száma, arra kell ügyelnünk, hogy ne csalogassuk be őket a településekre. Ez ugyanis könnyen előfordul, ha hozzáférhetővé tesszük nekik például a konyhai hulladékot vagy nem zárjuk el rendesen a kukákat.

88 komment
2015. október 25. 20:37 - farkasnaplo_bb32

Nyelvezni egy farkassal?

Lehet, hogy gusztustalan, de hasznos

nyal_2_jo.jpgAmikor a Predátor program ahhoz a ponthoz ér a Medveotthonban, hogy István és Dóri szájból kezdi etetni a farkasokat, a közönség soraiból minimum négy-öt „Fúúúúúúj de gusztustalan” jellegű mondat elhangzik. Azt is kérdezték már, hogy mit szól hozzá Dóri párja, amikor egy ilyen nyalakodás után hazamegy. A válasz egyszerű, és ezt az etetéseken is el szokták mondani: István és Dóri egy párt alkotnak. Ergo: semmit.

Egy biztos, egészen különleges élmény, amikor valamelyik farkas elveszi az ember szájából a tápot. Persze ez annak elképzelhetetlen, aki magától a kutyatáptól is undorodik. Bízni kell a farkasban és nem árt, ha egy kis félelem ott van az emberben, erről már többször írtunk, hogy ez alapszabály a kifutóban. Sok múlik azon, hogy milyen hangulatban vannak a farkasok, mennyire vannak felpörögve. Én magam legjobban Marcusszal szeretem ezt a játékot játszani. Ő kifejezetten óvatos, még akkor is, ha felfokozott hangulatban van. Hihetetlen ügyesen, szinte egyesével emeli ki a nyelvével az ember szájából a kutyatápot.

Na jó, de miért van erre szükség?

nyal_4_jo.jpgNem öncélú szórakoztatásról, hangulatkeltésről és cirkuszi mutatványról van szó. Az egész onnan ered, hogy a kézbarát farkasoknál a bevésődést, az imprintációt segíti, ha kicsi korukban az ember valamennyire előrágja nekik a tejjel kevert kutyatápot, és így adja a szájukba. A vadfalkáknál, a természetben is hasonlóan működik a dolog. A felnőttek bekajálnak, kicsit megemésztik a táplálékot, aztán a többi között amilázzal összekeveredett masszát visszaöklendezik, a kölykök pedig ezt eszik meg. A felnőttek ezzel is segítik a kicsik fejlődését, és megkönnyítik a táplálkozásukat. Ez egy csodálatos reflex ennél a fajnál. Egyébként akik figyelmesen jártak-keltek az elmúlt hónapokban a kifutóknál, láthattak hasonlót. A kölykök lassan 20 hónaposak lesznek, néha még most is meghánytatják Marcust, a nagybácsit. Erre mondja István, hogy a társaság egy kicsit infantilis. Kattints a videóra! 

nyal_3_jo.jpgTévedés ne essék, meglehetősen veszélyes mutatványról van szó, hiszen ha kölyökfarkas húst érez, könnyen rápöröghet, és komoly sérülést okozhat az ember arcán, száján! 

A nyalakodásnak van egy másik szerepe is, nemcsak a táplálékszerzés bizalmas formájáról van szó. Ez az üdvözlés egyik jele náluk, így köszöntenek minket, amikor belépünk a kifutóba. A Predátor programok elején jól látható, hogy amikor István és Dóri belép, jellemzően sorban, egymás után felugranak a kicsik, és végignyalják az arcukat. Ezt mindenkivel eljátsszák, akiket kicsi koruk óta ismernek, de azokat sem szokták kihagyni, akik először járnak náluk vendégségben. Egyébként arcszőrrel rendelkezők előnyben!

Szólj hozzá!
2015. szeptember 21. 19:44 - farkasnaplo_bb32

Sörösdobozok fotózzák a Medveotthont

Több hónap egyetlen fényképen

csabi_koll.jpgEl tudtok képzelni egy olyan fotót, amin három hónap történései látszódnak? Ugye nehezen. Pedig létezik ilyen. A fotózás egészen különleges válfaját választotta Kovács Csaba fotográfus. Különféle kisebb-nagyobb eszközökből, sörös-, filmes- és kapcsoló dobozokból készít lyukkamerákat. Ezek belsejébe fényérzékeny papírt tesz, a dobozokat pedig egy tű hegyével kilyukasztja. A szokatlan, kifejezetten egyszerű, és olcsó kamerákat a szabadban helyezi el napokra, hetekre, vagy akár hónapokra. Ez a szolárgráfia lényege.

Miután a házilag készített kamerát kitette a megfelelő helyre, a lyukat fedő ragasztót lehúzza. Ezzel elindul egy rendkívül lassú és hosszú folyamat, vagy ha úgy tetszik reakció a dobozon belül. A papíron – ahogy telnek a napok – szépen leképeződik az, amit a kamera lát. De csak a statikus dolgok. Jöhetnek-mehetnek előtte emberek, autók, azok nem lesznek rajta a képen, valami más viszont igen. A Nap. Illetve egészen pontosan a Nap mozgása. Gyönyörű fénycsíkok rajzolódnak ki a képen.

csabi1.jpgEz a fajta fotózás valahol lutri, hiszen csak a folyamat végén derül ki, hogy mi született az eltelt időszakban. Csaba miután leszerelte a kamerákat, hazaviszi a dobozokat. Óvatosan kiszedi a fényérzékeny papírt, amelyen tulajdonképpen egy negatív kép keletkezett. Ezeket beszkenneli, majd a digitális technika segítségével átfordítja pozitívba. A papír egyébként fekete-fehér, ám a hosszú exponálás miatt a hetek alatt érdekes módon színessé válik, ez is hozzájárul ahhoz, hogy különleges hangulatú fotók születnek. Csaba egyik fényképét az év elején a NASA „A nap fotójának” választotta. Jelenleg mintegy 150 kamerája dolgozik szerte az országban, melyekről pontos nyilvántartást vezet. Mint mondja: abban a szerencsés helyzetben van, hogy ő akkor is fotózhat, miközben alszik.

csabi_2.jpgA fotográfus pár nappal ezelőtt több kamerát helyezett el a veresegyházi Medveotthon és a BarátkoZOO területén, illetve a kifutókban. A dobozok december végéig folyamatosan exponálnak, így karácsony környékén derül majd ki, hogy milyen hangulatokat sikerült az ősz folyamán megörökítenünk a 6 hektáros állatkertben. Nem mindegy a kamerák tájolása. Észak kivételével bármilyen égtáj felé elhelyezhetők. Teljesen más fotók születnek attól függően, hogy melyik évszakban telepítették a dobozokat. Kovács Csaba azt tervezi, hogy januárban újabb kamerákat helyez el a Medveotthon területén, amelyek szintén három hónapig dolgoznak majd. A Medveotthon pedig azt tervezi, hogy jövő év tavaszán kiállítás nyílik Kovács Csaba alkotásaiból az állatkert területén.

Csaba munkáit megnézhetitek ezen az oldalon: http://csaba-kovacs.com/

Szólj hozzá!
2015. szeptember 21. 01:53 - farkasnaplo_bb32

Ilyen egy igazi farkaskoncert

Amikor az alfa rákezd, a többiek azonnal követik

Kissé hátborzongató élményben volt részük azoknak, akik szombaton megnézték a délutáni látványetetést. A Predátor program kellős közepén olyat produkáltak a farkasok, amit csak nagyon ritkán szoktak, vagy jobbára éjszaka. Hangos üvöltésbe kezdtek. Hosszú percekig zengett a Medveotthon és a környék. Egyébként ez egy láncreakció náluk. Ha valamelyik elkezdi, a falka többi tagja azonnal csatlakozik, de a távolabbi kifutóban élő farkasok is rögtön bekapcsolódnak. Különleges ereje van, amikor 20-25 farkas egyszerre kommunikál. Ritkán adatik meg még a gondozóknak is, hogy ilyen élményben legyen részük. A videóból is kiderül, hányféle hangot képesek kiadni. Az egyszerű vonyítás mellett időnként ugatnak. Aki továbbra is mindent visz, az Maya. Ahogy ő üvölt, úgy egyetlen farkas sem tud. 

Egy korábbi cikkünkben már fejtegettük, hogy mit üzen a falka, amikor rázendít, mi indítja el náluk ezt a reakciót, és egyáltalán hogyan kommunikálnak egymással a farkasok. 

Tavaly ősszel sikerült egy esti üvöltésüket is elkapnunk. Korán sötétedett, párás, nyálkás, ködös, szürke idő volt. Ott voltunk a kifutóban, és egyszer csak elkezdték. 10 percig zúgott tőlük a határ. Egy horrorfilmes rendező a tíz ujját megnyalta volna, ha éppen akkor velünk van. :)

 

Szólj hozzá!
2015. szeptember 20. 23:48 - farkasnaplo_bb32

Ragadozók és/vs emberek

Konfliktuskezelés a Medves közelében

macc.jpgA napokban tette közzé a Bükki Nemzeti Park azokat a videókat, melyeken a Bükkben élő farkasok láthatók. A vizsgálatok szerint a térség erdeiben a farkasok legalább öt kölyköt nevelnek. Nyár végén ismerhette meg az ország Zselykét, a farkaslányt, aki az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa által felállított fotócsapdába sétált bele. Pózolt egy kicsit, aztán továbbállt.

bukk.jpgA BNK szakemberei a napokban azt közölték: a bükki farkaskölykök egyre bátrabbá és a magabiztosabbá válnak, egyre messzebbre merészkednek a biztonságot nyújtó kotoréktól. A park ismét felhívta a vadásztársadalom figyelmét arra, hogy a fokozottan védett nagyragadozók elejtése bűncselekmény. Ugyanakkor a közzétett videókkal cáfolni szeretnék azt a tévhitet, hogy a ragadozók megjelenése elüldözi a területen megtalálható vadászható fajokat.

macc2.jpgDe nemcsak a farkasok jelennek meg az északi területeken, hanem a medvék is. Az elmúlt években többször láttak medvét a szlovák határhoz közeli területeken. A felröppent hírek nem egyszer riadalmat is okoztak a helyiek körében. Vadon élő farkasai már vannak Magyarországnak – ez egészen biztos, de a szakértők úgy vélik: 3-4 medvénk is kószálhat az északi területeken. Ugyanakkor ennél több példány járkálhat át folyamatosan a határon. Az, hogy az utóbbi időben megjelentek a predátorok, egy összetett folyamat eredménye, aminek örülni kell – ezt állítja több ökológus, biológus és természetvédő. Az erdőgazdálkodás átalakulása, a természetvédelem és a vadállomány nagysága egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy rég nem látott fajok tértek vissza.

medves_fennsik.jpgA legtöbb medve Salgótarjántól északra mozoghat – véli Szilágyi István, a veresegyházi Medveotthon állatkoordinátora, aki a nógrádi megyeszékhelyen tartott előadást az Állati Jó Vasárnapon, ahol tavaly farkasokkal mutatkozott be. Ezúttal a téma a medve volt. Salgótarján közelében húzódik a Medves-fennsík, melynek elnevezése a kutatások szerint nem véletlen.

Egy 1820-as földrajzi kiadványban ez olvasható:

„A’ Medves, melly a’ Mátra hegyeinél vévén kezdetét, délről terjed éjszak felé. Nevezetét vette a’ hajdan nyájonkint benne tanyázott Medvék’ sokaságától.”

medves_fennsik_2.jpgHa valakik, akkor a Medves környékén élők kifejezetten érintettek, vagy a jövőben érintettek lesznek a nagyragadozók által, meg kell tanulniuk együtt élni ezekkel az állatokkal – véli Szilágyi István, aki úgy látja: nem kell attól tartani, hogy nagy tömegben jelennek meg a ragadozók a területen, ugyanis a régiónak nincs akkora eltartó képessége.

A predátorok visszatérése előbb-utóbb konfliktusokat szül, ezeket a konfliktusokat pedig meg kell előzni és kezelni kell úgy, ahogy ezt az elmúlt években például a németek tették. Ezért is volt jó alkalom az Állati Jó Vasárnap, hogy beszéljünk ezekről a visszatérő fajokról.

A farksalgo.jpgasok és a medvék a turizmust sem veszélyeztetik, hiszen annál jobban tartanak embertől, hogy keressék a közelségét, sőt kifejezetten kerülik a találkozást az emberrel az erdőben. A gazdálkodók azok, akiknek jobban fel kell készülniük, ha meg akarják óvni a jószágaikat. Szükség lesz arra, hogy pásztorkutyákkal, kerítésekkel és egyéb módon védjék a nyájat. De előbb-utóbb ki kell dolgozni egy olyan támogatási rendszert is, mint amilyen például Olaszországban működik: ha valakinek a nyájából a farkas elrabol egy jószágot, akkor kártérítésként szinte azonnal kap egy hasonló korú állatot a nemzeti parktól, vagy valamelyik illetékes szervezettől. Az állatkoordinátor úgy látja: attól pedig végképp nem kell tartani, hogy az egész ország területén megjelennek a ragadozók. Nincsenek összefüggő, hatalmas erdőségeink, a meglévő erdőket utak, autópályák szelik át, így a medvék és a farkasok nem fognak feltűnni sem a Balatonnál, sem az Alföldön.

macc3.jpgSzemethy László vadbiológus nem régiben a közrádió egyik műsorában arról beszélt: a nagyragadozók által érintett térségekben azt kell megelőzni, hogy az állatok beszokjanak a lakott területekre, úgy mint Erdély számos településén. Hiszen a kidobott élelemmel teli kukák, a be nem kerített terménytárolók vonzzák őket. Ha ez sikerül, számtalan konfliktus megelőzhető. Egy biztos, a jövőben sok olyan konfliktuskezelő és megelőző programra lesz szükség, mint amilyen a salgótarjáni volt. Beszélni kell ezekről az állatokról. Világossá kell tenni azt is, hogy a farkas és a medve nem cuki, nem játékszer, rengeteg tévhitet kell a nagyragadozókkal kapcsolatban eloszlatni.

Szólj hozzá!
2015. szeptember 16. 18:39 - farkasnaplo_bb32

Fuss a farkasokért!

Közeleg a „Farkasokkal kocogó” Veresegyházon

Családi sportnappal ünnepli idén a veresegyházi Medveotthon az állatok világnapját. Október negyedikén jótékonysági futóversenyt tartunk, melyen bárki indulhat, aki szereti a mozgást, és szereti az állatokat.

kocogo_jo.jpgA „Farkasokkal kocogó” célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a különleges ragadozókra, arra, hogy a farkasok szépen lassan visszatérnek Magyarországra, a befolyt összegből pedig új kifutó épül az egyik veresegyházi falkának. A rajt és a cél a Medveotthon területén lesz, a táv 3,5 kilométer, a kijelölt pálya kellemes környezetben, földutakon halad az állatkert környékén, közben frissítő állomással. Lesz családi futás is, az indulóknak itt 800 méteres távot kell teljesíteniük.

A tervezett program:

11:00              3,5 km (7-14 év)

11:30              3,5 km (15-30 év)

12:00              3,5 km (31 év felett)

Akár kutyáddal is rajthoz állhatsz a „Farkasokkal kocogón”, ezek a versenyszámok délután kezdődnek:

13:00              3,5 km (7-14 év)

13:30              3,5 km (15-30 év)

14:00              3,5 km (31 év felett)

Minden célba érkező oklevelet kap, ezen kívül korcsoportonként (női és férfi) az első három helyezetett díjazzuk.

Nevezés:

Az online nevezési lap itt érhető el.

A szervezők javasolják az előnevezést, erre több helyen is van lehetőség szeptember 30-ig:

- a Medveotthon honlapján: www.medveotthon.hu

- a Medveotthon pénztárában

- és a Veresegyházi Innovációs Központ pénztárában

Nevezni a verseny napján, a helyszínen is lehet, ez azonban valamivel többe kerül. Az indulók 1500 forintos kedvezményes áron emblémás pólót vásárolhatnak.

 

Nevezési díjak 800 m 3,5 km 3,5 km 3,5 km
Családi Gyerek Ifjúsági Felnőtt

09.30-ig előnevezés

1000 Ft 1000 Ft 1500 Ft 2000 Ft

10.04-én a helyszínen

1500 Ft 1500 Ft 2500 Ft 3000 Ft
Egyedi, emblémás póló +1500 Ft +1500 Ft +1500 Ft +1500 Ft

 

A futóverseny mellett számos kísérőprogrammal készül a Medveotthon: kalandozás az állatkertben, látványetetés- és bemutató a farkasoknál, állatsimogatás a BarátkoZOO-ban. Ünnepeljétek velünk az állatok világnapját, nevezz, gyere és fuss velünk a farkasokért! A versenyt a Medveotthon, a Smaragd SE és a veresegyházi Futókör szervezi.

Szólj hozzá!
2015. szeptember 13. 19:01 - farkasnaplo_bb32

Rád is számítunk! Farkasokkal kocogó

Jótékonysági futóverseny októberben

Mi már készülünk október negyedikére, az állatok világnapjára. Jótékonysági futóversenyt tartunk, melyre bárki nevezhet, aki szeret mozogni és szereti az állatokat!

assisi.gifAz állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ezen a napon hunyt el az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc. A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, és már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente több ezer "kedvenc" válik kóborrá.

Mi családi sportnappal készülünk az állatok világnapjára, és első alkalommal megrendezzük a Farkasokkal kocogót profi és amatőr futóknak, családoknak, kicsiknek, nagyoknak, állatbarátoknak. A jelentkezők akár kutyával is rajthoz állhatnak. A nevezési díj 500-1000 forint, a pólós nevezési díj pedig 2000 forint. A versenyt a Medveotthon, a Smaragd SE és a veresegyházi Futókör szervezi. Az első rajt 10 órakor lesz, de azok is teljesíthetik a távot, akik később érkeznek az állatparkba.

A Farkasokkal kocogó bevételét egy új kifutó építésére fordítjuk, ahová az egyik falkánk költözik, hogy a látogatók még közelebbről csodálhassák meg ezeket a különleges ragadozókat. Találkozzunk október negyedikén, és fussunk együtt a farkasokért!

sorrend_5.jpg

 

 

 

Szólj hozzá!
2015. augusztus 23. 14:14 - farkasnaplo_bb32

Felesleges para? Visszatérő ragadozók

Farkasok, medvék, hiúzok az erdőkben

clipboard01.jpgMagyarországról hosszú időre eltűntek a ragadozók. Száz évig farkasunk sem volt, levadászták őket. Tartottak tőlük a gazdálkodók, ezért csapdákat állítottak. Ez nem magyar specialitás, szinte az egész kontinensről száműztük őket. De medvével sem nagyon lehetett nálunk találkozni az 1870-es évek után.

Az utóbbi évtizedekben, és főleg az utóbbi években azonban fordult a kocka. A farkasok és a medvék újból megjelentek az ország északi területein, és néhány példány megtelepedhetett a magyar-szlovák határ közelében húzódó erdőségekben. Pár hónappal ezelőtt Ivó medve látogatását figyelte a fél ország, aki végül valószínűleg visszament Szlovákiába.

Tavaly és tavalyelőtt is találtak farkasokra utaló nyomokat a szakemberek az Északi-középhegységben, ezért több vizsgálat és kutatás indult. A becslések szerint Salgótarjántól északra jelenleg 10-15 farkas élhet – magyarázza Szilágyi István, a Veresegyházi Medveotthon állatkoordinátora, aki szerint az egy természetes folyamat, hogy ezek a vadállatok folyamatosan átlépik a határt. Szakértők korábban úgy fogalmaztak: a predátorok visszatérése azt is jelzi, hogy kezd helyrebillenni az ökológiai egyensúly a területen, sikerült megóvni az erdőségeket. Vadból pedig bőven akad az erdőkben, így a farkasok táplálékot is találnak maguknak. A háborítatlan területeken nem véletlen, hogy időről időre a medve is feltűnik. Kattints a videóra! 

img_8969.jpgNémetországban, Franciaországban és Olaszországban is hasonló folyamat zajlott le az elmúlt évtizedekben, viszonylag nagy számban tértek vissza a farkasok. Ezeken a helyeken számtalan program indult a ragadozók védelmére, és megpróbálták közelebb hozni őket az ott élőkhöz. A gazdálkodók számára pedig olyan támogatási rendszert dolgoztak ki, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági termelők, az állattartók megfelelő kártérítésre számíthatnak, ha esetleg egy-egy jószágot elvisz a farkas. Az emberek többsége már megtanult együtt élni ezekkel a vadakkal.

Szilágyi István szerint természetes, hogy a ragadozók visszatérése társadalmi konfliktusokat szül, de ezeket lehet orvosolni, a nyugat-európai példát kellene követni. Pont az ilyen konfliktusok kezelését és enyhítését szolgálja a Medveotthonban zajló Predátor program is. Nem kell félni ezektől az állatoktól – teszi hozzá a koordinátor, mivel a kirándulók nem fognak velük találkozni az erdőben. Vagy legalábbis nagyon kicsi erre az esély. Egyrészt nem olyan nagy a terület eltartóképessége, hogy óriási számban tűnnének fel, másrészt a farkas annál jobban tart az embertől, hogy a közelébe merészkedjen. Szinte a génjeikben van az embertől való félelem, elég, ha a száz évvel ezelőtti eseményekre gondolunk. Medvét sem fogunk látni a kirándulás során, hacsak nem arra gyúrunk, hogy egy szelfit készítsünk vele. Ez azonban felér egy öngyilkossági kísérlettel! Ne akarjuk magunkhoz csalni a medvét egy jó fotó kedvéért, ezért a szakértők óvatosságra intenek. Nem véletlen, hogy a Predátor program előadásain Szilágyi István is kitér arra, hogy mi a teendő, ha véletlenül valamilyen csoda folytán összefutnánk egy egyáltalán nem cuki macival.

Update:

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság páratlanul ritka felvételt tett közzé a mai napon egy fiatal nőstényfarkasról. A felvételt néhány hete rögzítette az ANPI egyik kameracsapdája.  A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közötti kutatói együttműködés keretein belül kameracsapdák kihelyezésével, illetve szemléletformáló kommunikációs munkával is támogatjuk a hazai erdők egészsége szempontjából nélkülözhetetlen nagyragadozók megfigyelését.

A most nyilvánosságra hozott felvétel sajnos nem a mi kameránkkal készült, de legalább annyira örülünk neki, hiszen a rejtőzködő és rendkívül óvatos állatokat rendkívül ritkán sikerül megörökíteni. Az észlelés körülményeiről és a kutatás jelenlegi állásáról Szabó Ádámot, az Aggteleki Nemzeti Park nagyragadozó kutatóját kérdeztük, aki a következőket mondta el:

"A kamera ezen a területen már többször rögzített farkas felvételeket, így tudjuk, hogy más egyedek szintén megfordulnak itt. A most lencsevégre került fiatal nőstény példánytól DNS mintát is sikerült szereznünk, így a további kutatómunka számára már beazonosítható példányról van szó - ezért is adtunk neki nevet. Zselykének neveztük el  - mivel egy patak partján találtuk meg a nyomait elsőként - és az ősi magyar női név jelentése éppen ez."

A kameracsapdák fotóinak és filmfelvételeinek segítségével, illetve a DNS minták azonosításával nyomon követhetővé válnak a hazánkban élő farkasok, képet alkothatunk a falkák összetételéről és a rokonsági viszonyokról is. Számos információval segíthetik a kutatómunkát, miközben a még mindig meglehetősen gyakori illegális kilövések elleni harcban is segítségünkre lehetnek, hiszen segítségükkel visszakövethetővé, beazonosíthatóvá válnak az elejtett példányok. Magyarországon a farkas kilövése bűncselekmény, amiért akár 8 év szabadságvesztés is kiszabható.

A nemzeti park és WWF által kihelyezett kameracsapdák mellett egyre több helyi vadász észlelése is segíti a megfigyelést. Az elmúlt években kialakult, együttműködésen alapuló információcsere eredményeképpen a helyi vadászok megosztják farkas észleléseiket az ANPI kutatóival, és így bekapcsolódnak a ritkaságnak számító nagyragadozók hazai kutatásába. (Forrás: WWF Magyarország)

Szólj hozzá!
2015. augusztus 11. 20:00 - farkasnaplo_bb32

Egy kleptomán farkas

Maya most mikrofont akart lopni

Egy farkaskölyköt minden érdekel. Főleg az, amivel nem találkozott. Persze vannak időről időre mániák, amik néha felerősödnek. Ilyen volt korábban Maya és Léna cipőfétise. Gondoltak egyet, és rácuppantak valaki lábbelijére. Teljesen mindegy volt, hogy bakancs, sportcipő vagy félcipő. Képesek voltak addig küzdeni, amíg kiszakadt a lábbeli nyelve, vagy lejött a cipő sarka. Persze ehhez nem kellett sok idő. Egy farkas ha kiszúr valamit, azt attól perctől sajátjának tekinti, főleg ha sikerült megcsócsálnia. Arról pedig nem könnyű meggyőzni, hogy te kicsit másként gondolod a dolgot.

mic_jo_1.jpgHétfőn a Kossuth Rádió „A Hely” című műsora érkezett a kifutóba, hogy kétrészes adást készítsen a Medveotthonról és a farkasokról. Farkas Erika – nomen est omen -  bátor volt, első szóra bement a kifutóba. Erika már tavaly is találkozott Mayáékkal, de akkor még igazán kicsik voltak a farkasok.

Maya pillanatok alatt szemet vetett Erika Sennheiser mikrofonjára, pontosabban a mikrofon zöld szivacsára. Istvánnal a dobogó mellett beszélgettek, amikor Maya rácsapott a szivacsra,  lerántotta, és csócsálni kezdte. István kisebb harcot vívott vele, amíg kiszedte a szájából. Maya ezt zokon vette, és úgy döntött, hogy ha nem lehet az övé a szivacs, akkor a mikrofon kell neki. Elővette túlpörgött, rosszgyerekes énjét, ez pedig némileg hatással volt a műsor felvételére…

Ha kíváncsi vagy, hogyan jött ki Farkas Erika a farkasokkal, hallgasd meg az adást augusztus 24-én, a Kossuth Rádióban, 11:05-től!

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása