2016. augusztus 31. 14:32 - farkasnaplo_bb32

Így csónakázik a két kisfarkas, ha éppen ahhoz van kedvük

lobo.jpgJátékosak, érdeklődők, kíváncsiak, de még egy kicsit félősek. A farkaskölykök hétről-hétre rengeteget változnak, eszméletlen gyorsan nőnek. Változott az étrendjük is, a darált marhahúst már felváltotta a nyúl. Az első nyúlvacsoránál nem telt el sok idő, amíg rájöttek, hol és hogyan kell hozzányúlni az élelemhez, pillanatok alatt feléledtek az ösztönök. A gondozók rengeteget sétálnak Loboval és Mirával, nemcsak a Medveotthon területén, hanem a környező ligetes területeken is, hogy minél több inger érje a kölyköket. A tavasszal született farkasok felfedezték a kifutójukban található medencét. Lobo új szórakozása, hogy a kijövetelt megkönnyítő pallót belöki a vízbe és azon egyensúlyoz. Dömötör Dóra arról is mesél a videóban, hogy miben más ez a falka a korábbi kézbarát farkasokhoz képest.

Szólj hozzá!
2016. augusztus 28. 21:34 - farkasnaplo_bb32

Megmutattuk a farkasok éjszakai életét

Predátor program fáklyafénynél

kifuto800.JPGNem veszélytelen programra vállalkoztak szombaton este a Veresegyházi Medveotthon állatkoordinátorai. Sötétedés után rendhagyó látványetetésre várták a látogatókat a farkasok kifutójánál.

Szombaton este nyolc előtt tábortüzet gyújtottunk a kézbarát farkasok kifutója mellett, a háttérben pedig fáklyák lobogtak, ilyen hangulatban indult a rendhagyó látványetetés a Medveotthonban az utolsó nyári hétvégén. A veresegyházi intézmény ezzel a programmal csatlakozott az Állatkertek Éjszakájához. Szombaton és vasárnap – napközben - rendszeresek a Predátor programok, amiken az erdőkbe visszatérő ragadozókról mesél Szilágyi István és Dömötör Dóra, a Medveotthon két állatkoordinátora. Az éjszakai látványetetés már régóta a tervek között szerepelt, úgy gondolták, az Állatkertek Éjszakája jó alkalom arra, hogy megmutassák, hogyan viselkednek a farkasok sötétedés után.

Az állatok éjszaka jóval aktívabbak, mint nappal, a természetben is sötétedés után indulnak vadászni, egészen máshogy viselkednek. Az állatkoordinátorok tisztában voltak azzal, hogy a rendhagyó program egyáltalán nem veszélytelen, a megszokottnál magasabb adrenalin szinttel léptek a teljesen sötét kifutóba, a négy kézbarát farkas közé. Dóra és István rengeteg időt tölt és töltött ezekkel az állatokkal, de éjszaka még nem nagyon jártak közöttük, ezért is volt kifejezetten izgalmas a kísérlet.

kifuto800_2.JPGMarcus, Maya, Léna és Brutus valóban egészen másként viselkedett, mint a nappali látványetetéseken. Felfokozott állapotban voltak, de nem annyira, mint amennyire Istvánék várták. Valószínűleg az állatokat is kicsit meglepte, hogy az éjszaka leple alatt egy 80 fős tömeg verődött össze a kerítés mellett és a tábortűz közelében. A programon szó volt arról, miért fontos mérföldkő, hogy az elmúlt években Magyarország északi területein ismét megjelentek a nagyragadozók, miért nyújtanak fontos ökológiai szolgáltatást az erdőkben, hogyan épül fel egy falka, hogyan működnek a farkastörvények, kiből lesz alfa és kiből omega. A közönség rengeteget kérdezett az állatokról, így a látványetetés tényleg az éjszakába nyúlt, fél 10 körül ért véget.

Azt gondolnánk, hogy a farkas a legélesebb szemű ragadozók közé tartozik, pedig ez egyáltalán nincs így, kifejezetten rosszul lát, ennek ellenére a többi, kifinomult érzékszervének köszönhetően rendkívül jól tájékozódik a vaksötétben is. Videózás közben egészen furcsa élmény volt a kifutóban, amikor csak a neszekből lehetett megállapítani merre járnak körülöttünk az állatok. Amint a látogatók száma apadni kezdett, elindultak hazafelé a családok, a farkasok rákapcsoltak, főleg Maya és Léna váltott át éjszakai üzemmódba, őrületes hajszát és játékot produkáltak a kifutóban. Az ember csak a fülével érzékelte, hogy éppen merrefelé trappolnak körülötte.

Azt tervezzük, hogy a jövőben is lesznek még hasonló éjszakai látványetetések. Nézzétek, olvassátok a Medveotthon közösségi oldalait, figyeljétek az új időpontokat.

Szólj hozzá!
2016. július 31. 14:41 - farkasnaplo_bb32

Vadállat otthonra = életveszély

Sok országban divat lett nagyragadozókkal együtt élni


emi5.pngGepárd, oroszlán, tigris az anyósülésen – számtalan ilyen fotó került fel az elmúlt években az Egyesült Arab Emírségekből, ahol státusszimbólum a veszélyes nagyragadozók házi tartása. Rengetegen posztoltak fotókat a házi kedvencként tartott nagymacskákról, medvékről, farkasokról, sőt akár zsiráfokról. A dúsgazdag tulajdonosok gyakran az autójukba is beültették a kölyök állatokat, és így mentek furikázni a például Dubai belvárosába. Az Emírségekben most úgy döntöttek, véget vetnek ennek és megtiltják a ragadozók, valamint a védett állatok házi tartatását, még akkor is, ha a tulajdonos szinte profi állatkerti körülményeket rendezett be a birtokán. A trend értelemszerűen együtt járt a vadállatok illegális kereskedelmével, amit a környezetvédelmi miniszter nyilatkozata szerint szintén szeretnének megállítani.

De nem csak az Emirátusokban van nagy divatja a vadállatoknak, Angliában és az USÁ-ban is sokan szeretnék otthonukat megosztani egy nagyragadozóval. A tengerentúlon is népszerű az oroszlán, a tigris, a medve vagy a farkas. Minden évben számtalan sérülés és több haláleset történik a szakszerűtlen tartás miatt, és azért, mert a tulajdonos egyrészt nem ért az állatokhoz, másrészt félelemérzet nélkül megy be a kifutóba. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke azt mondja: meg kell állítani ezt a folyamatot. Magyarországon rendkívül szigorúak az előírások, a jogszabályok nem régiben változtak, így gyakorlatilag lehetetlenné tették a veszélyes ragadozók otthoni tartását, illetve kemény feltételekhez kötötték az állatok szállítását is.

Téved az, aki úgy gondolja, hogy a veresegyházi Medveotthon medvéi kiöregedett cirkuszi állatok. Az állomány egy jelentős része magánállattartásból – elkobzás után - került az intézménybe. Volt olyan medve, akit egy néhány négyzetméteres ketrecben tartott a gazdája hosszú éveken át egy főváros melletti kistelepülésen. Ha minden jól megy, ősszel újabb mentett medvék érkeznek majd Veresegyházra – tette hozzá Szilágyi István. Egy katalán állatvédő szervezet közbenjárására a spanyol hatóságok két rosszul tartott állatot koboztak el, már zajlanak a tárgyalások arról, hogy a medvék mikor és hogyan utazhatnak Magyarországra.

1 komment
2016. július 22. 14:20 - farkasnaplo_bb32

Mira & Lobo: túl az első tévészereplésen a kisfarkasok

Lobo néhány nap alatt színt váltott

lobo.JPGA veresegyházi Medveotthon két új lakója három héttel ezelőtt foglalta el új otthonát. Hamar megbarátkoztak a kifutóval, továbbra is abban a fázisban vannak, amikor minden nagyon-nagyon érdekli őket. A kinézetük is egy kicsit viccesnek mondható, hiszen ebben a stádiumban kissé aránytalan a testfelépítésük. Ezt főleg Lobonál lehet észrevenni, a testméretéhez képest viszonylag hosszúak a lábai, a tappancsai pedig kifejezetten nagyok. Ő a múlt héten egészen meglepő dolgot produkált: néhány nap alatt színt váltott. Az addig világos bundája sötétebb árnyalatú lett, igazi ordashoz méltó színt vett fel.

 

A két farkast továbbra is rendszeresen viszik sétálni, hogy minél több inger érje őket a természetben. Dömötör Dóra szerint ez az eddigi legnyugodtabb falka, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a kölykök kézből nevelése kéthetes korban kezdődött meg.

Lobo és Mira a héten túlesett az első tévészereplésen is. 50 perces felvételre vitték őket az OzoneNetwork stúdiójába, amit nagyon jól, és nyugodtan viseltek, voltaképpen a teljes műsort végigaludták.

Túl a harmadik védőoltáson, hamarosan kialakul náluk a védettség, így várhatóan augusztustól már a Medveotthon látogatói is találkozhatnak velük bizonyos időközönként.

Szólj hozzá!
2016. július 10. 11:21 - farkasnaplo_bb32

Lobo & Mira: első sétán a kézbarát kisfarkasok

Cseperednek a faj új nagykövetei

blog3.jpgSzombaton este megvolt az első séta, Mira és Lobo – akárcsak két évvel ezelőtt Mayáék – rövid felfedezőútra indultak a kifutón kívül. Új szagokkal, hangokkal találkoztak, minden érdekelte őket, és emellett megismerkedtek a rokonokkal is.

A májusban született kisfarkasokat – ahogy a korábbi élő adásokban is láthattátok – Szilágyi István és Dömötör Dóra néhány hétig otthon nevelte. A napirend szigorú volt, kezdetben háromóránként, majd hatóránként kellett őket etetni. Rengeteget foglalkoztak velük, hiszen ez az időszak rendkívül fontos ahhoz, hogy a farkasok elfogadják az ember közelségét. Aztán ahogy a kicsik megkapták az első védőoltásokat, átköltöztek állandó lakhelyükre, a veresegyházi Medveotthonba. Lassan két hete itt élnek az egyik kifutóban. A szemfüles és türelmes látogatók már megpillanthatták őket, amikor előmerészkedtek a fedett részből és a külső területen játszottak.

A gondozók szombaton este úgy gondolták, egy rövid sétát tesznek velük, hogy a kölykök megismerkedjenek a környezettel, minél több impulzus érje őket. Az előző kézbarát falkáknál is bevett gyakorlat volt, hogy a farkasok időről-időre sétára mentek. Mirát és Lobot pórázon vitték ki a kifutóból, nem messzire, csak a közeli ligetes területre. Ez már elég volt ahhoz, hogy rengeteg új illatmintával találkozzanak. A kölykök pillanatok alatt felspannolt állapotba kerültek, mindenre kíváncsiak voltak. Aztán ölbe vették őket és elsétáltak velük a két kézbarát falka kifutója előtt. Marcusék és Alfáék is komoly érdeklődést mutattak a kicsik iránt.

Hamarosan a látogatóknak is lehetőségük lesz arra, hogy közelebbről is megismerkedjenek a kölykökkel, érdemes figyelemmel kísérni a Medveotthon Facebook oldalát, ahol folyamatosan jelennek meg hírek az állatokról.

blog2.jpg

Mira és Lobo, akárcsak két évvel ezelőtt Mayáék, előtte pedig Alfáék, saját fajuk nagykövetei és a Predátor programok főszereplői lesznek. Az ő segítségükkel is szeretnénk eloszlatni a farkasokkal kapcsolatos tévhiteket, hiszen a legtöbben vagy lecukizzák ezt a csodálatos ragadozót, vagy pedig a mesék alapján ítélik meg a fajt, ez pedig egyáltalán nem jó. Az élményszerű ismeretterjesztés azért fontos, mivel az elmúlt években Magyarország északi erdeiben is megjelent néhány farkas, akik kiváló élőhelyet találtak maguknak. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai is folyamatosan monitorozzák őket, figyelik a mozgásukat.

Szólj hozzá!
2016. május 16. 21:29 - farkasnaplo_bb32

Élő adásban vacsoráztak a farkaskölykök

Kövesd élőben őket napról napra!

Hétfőn este először mutattunk meg két, nagyjából kéthetes kisfarkast élő adásban a Farkasok Magyarországon Youtube-csatornáján. A kölykök kb. 15 percen át vacsoráztak az állatbarátok, természetrajongók szeme láttára. Terveink szerint az elkövetkező napokban folyamatosan lesznek élő adások, így mindenki figyelemmel kísérheti, hogyan fejlődnek, változnak napról-napra.

Ahogy arról a Veresegyházi Medveotthon már beszámolt: az elmúlt hetekben megérkezett a szaporulat abban kifutóban, ahol természetes tartástechnológiával tartják a farkasokat. A gondozók három kotorékot találtak, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hány utód született. A szakemberek két kisfarkast emeltek ki a kotorékból, ők a jövőben a kézbarát falka tagjai és a látványetetések, a Predátor programok állandó szereplői lesznek. A kölykök pontos számát az ellés utáni hatodik héten tudjuk jelezni a hatóságok felé, hiszen nagyjából ekkorra dől el, hogy melyik utód életképes. 

A kölyköket a szemfüles látogatók már a pünkösdi hosszúhétvégén is megpillanthatták a kifutóban, az elkövetkező hetekben a megfigyelésükre egyre nagyobb esély nyílik. A gondozók azt kérik a Medveotthon látogatóitól, hogy a vadfalka kifutója környékén a kölykök nyugalma érdekében csendben sétáljanak. 

1 komment
2016. május 01. 17:13 - farkasnaplo_bb32

Leonardo DiCaprio a farkasok visszatelepülését segíti

leo_2.jpgAz amerikai filmsztár, akinek legutóbbi filmjét, A visszatérőt januárban mutatták be, komoly természetrajongó és természetvédő hírében áll. Leo esetében ez nem csupán PR. A hollywoodi színész 1998-ban hozta létre alapítványát, ami azóta mintegy 45 millió dollárral támogatott különféle természetvédelmi programokat és környezetvédő szervezeteket a többi között az USA-ban, Costa Ricában, Ecuadorban, Németországban, Zambiában, Malawiban, vagy éppen a Távol-Keleten.

Az alapítvány tavaly 37 olyan szervezetnek segített az Egyesült Államokban, melyek azon dolgoznak, hogy megóvják a farkasok élőhelyét a Csendes-óceáni partvidéken, az ország északnyugati részén, Oregon és Washington államban, illetve Kalifornia északi területein. A célok között szerepel az is, hogy a nagyragadozók visszatérjenek azokra a részekre, ahol korábban is jelen voltak, azonban az emberi beavatkozások miatt kiszorultak az élőhelyekről.

Leo alapítványa az elmúlt években bekapcsolódott a szumátrai orángutánok, a nepáli tigrisek, az afrikai orrszarvúfélék és elefántok megmentésébe, de támogatta a világ legnagyobb tengeri rezervátumának létrejöttét, az argentin őserdők megóvását, és segítette az amazonasi őslakókat is. Az amerikai színész többször felszólalt az ENSZ-ben, beszélt a bolygót fenyegető környezeti veszélyekről, az óceánokat, tengereket érő szennyezésekről. Egyik alkalommal úgy fogalmazott: „A bolygónk gyors ütemben pusztul, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Mind felelősek vagyunk. Egy olyan jövőt kell kialakítanunk, mely nem megy a bolygó rovására.”

Év elején mutatták be A visszatérő című filmet, ami megtörtént események alapján készült. Magával ragadó, hátborzongató film egy férfi küzdelméről, a minden rettenet ellenére legyőzhetetlen élni akarásról és a teljes esélytelenséggel is dacoló emberi szellemről. Hugh Glassra (Leonardo DiCaprio) a még feltérképezetlen amerikai vadonban rátámad egy medve: társa, John Fitzgerald (Tom Hardy) szándékosan tagadja meg a segítséget és magára hagyja őt a kietlen, dermesztő rengetegben. Glass hihetetlen erőfeszítéssel dacol a természet és az ember kegyetlenségével. Őrületes kalandokat él túl, egymaga vág keresztül hegyen, erdőn, folyón és hómezőn, hogy bosszút álljon.

2 komment
2016. április 12. 22:14 - farkasnaplo_bb32

Újra fel kellene fedezni az elfeledett pásztorkutyákat

A farkasok megjelenése és visszatelepedése Magyarországon is konfliktusokat fog szülni. A turizmust nem veszélyeztetik, hiszen annál jobban tartanak embertől, hogy keressék a közelségét, sőt kifejezetten kerülik a találkozást az emberrel az erdőben. Attól végképp nem kell tartani, hogy az egész ország területén megjelennek a ragadozók. Nincsenek összefüggő, hatalmas erdőségeink, a meglévő erdőket utak, autópályák szelik át, így a medvék és a farkasok nem fognak feltűnni sem a Balatonnál, sem az Alföldön.

A gazdálkodók azok, akiknek jobban fel kell készülniük, ha meg akarják óvni a jószágaikat. A veresegyházi Medveotthon Predátor programján Szilágyi István gyakran beszél arról, hogy érdemes lenne újra felfedezni a rég elfeledett, ún. archaikus pásztorkutyákat, melyek nagy segítséget nyújthatnak a pásztoroknak, juhászoknak. De milyen kutyafajták jöhetnek számításba? Részletek az alábbi videóban.

2 komment
2016. március 02. 18:51 - farkasnaplo_bb32

Szaporodnak a bükki farkasok

Farkasbarátok a Bükki Nemzeti Parkból

www2.jpgMagyarországról hosszú időre eltűntek a ragadozók. Száz évig farkasunk sem volt, levadászták, irtották őket. Tartottak tőlük a gazdálkodók is, ezért csapdákat állítottak. Ez nem magyar specialitás, szinte egész Európából száműztük őket. De medvével sem nagyon lehetett nálunk találkozni az 1870-es évek után. Az utóbbi évtizedekben, és főleg az utóbbi években azonban fordult a kocka. A farkasok újból megjelentek Magyarország északi területein, és néhány példány megtelepedhetett a magyar-szlovák határ közelében húzódó erdőségekben.

www1.jpgA Bükki Nemzeti Parkban is él már több farkas, az állatok mozgását folyamatosan figyelemmel kísérik a természetvédelmi szakemberek. A nyomok alapján a farkasok meglehetősen nagy területen barangolnak, jobbára azokon a kevésbé frekventált, nyugodt helyeken fordulnak elő, ahol jellemzően kicsi a forgalom, és ahol nem találkoznak emberrel. De találtak már nyomot fakitermelések környékén is, természetesen az állatok csak akkor merészkednek ide, amikor már befejeződött a munka. A szakemberek szerint a falka zsákmányszerzése a park nagyobb részén zavartalan. Az erdőjáró turistáknak pedig attól nem kell tartaniuk, hogy kirándulás közben egyszer csak összefutnak a ragadozókkal. Az eddigi vizsgálatokból az is kiderült, hogy a bükki farkasok már szaporodnak is. De a szakemberek szerint tömeges elterjedésüktől nem kell tartani. Ez egy rendkívül lassú folyamat lesz. Körülbelül egy tucat farkas mozoghat a területen, ami egy falkát és néhány leszakadó egyedet jelent. 

Hétvégén a Medveotthonban járt a Bükki Nemzeti Park közönségszolgálati referense, hogy megismerkedjen a veresi falkákkal és megnézze a Predátor programot. Szilágyi István a kifutóban is vendégül látta Paulikovics Ildikót, aki rajong a vadállatokért.

Szólj hozzá!
2016. február 21. 18:37 - farkasnaplo_bb32

Farkasprogram indul Skóciában is

Külföldi farkasbarátok érkeztek a Medveotthonba

broona_1.jpgBroona Timons a farkasok szerelmese, a lány 12 évig dolgozott a dublini állatkertben. Foglalkozott oroszlánokkal, kismajmokkal, elefántokkal, vízilovakkal, de kézből nevelt olyan zsiráfot is, akinek elpusztult a mamája. Broona az elmúlt években megismerkedett a farkasokkal is, és a ragadozók egyre inkább érdekelni kezdték. Keresgélés, olvasgatás közben találtak rá a Veresegyházi Medveotthon Predátor programjára is. Úgy gondolták, eljönnek és megnézik. A fiatal pár szombaton látogatta meg az állatkertet, Szilágyi István pedig testközelből is megmutatta nekik a falkát.

Broona párjával nyáron indul a tengerentúlra, a Yellowstone Parkba, hogy megfigyelje a vadonélő farkasokat, a falkák viselkedését. A lány idővel könyvet szeretne írni a fajról. Akkor kezdték érdekelni az állatok, amikor annak idején nagymamájánál talált egy cikket, mely arról szólt, hogy Bridget Bardot megmentett több farkast a levadászás elől. Ekkor döntött úgy, hogy tenni akar a farkasok körül kialakult tévhitek és mítoszok ellen. Azóta is folyamatosan dolgozik azon, hogy megismertesse a társadalmat a ragadozókkal.

broona_4.jpgBroona és barátja, Sersli Péter nem régiben Edingburg-ban jártak, egy olyan konferencián, ahol a farkasok észak-skóciai visszatelepítéséről esett szó. A „farkaskommunikációra” a szigetországban is szükség van, mivel ott sem örvend túl nagy népszerűségnek a faj. Ugyanakkor a visszatelepítési programra a szakemberek szerint azért van nagy szükség, mivel a skót területeken is elszaporodott a vadállomány, rengeteg az őz és a szarvas, az állomány szabályozásában pedig sokat segíthetnek a visszatérő ragadozók.

osama.jpgFebruár elején egy kuvaiti farkasbarát járt a Medveotthonban.  Osama két évvel ezelőtt kezdett el farkasokkal foglalkozni, egy saját farmot hozott létre. Rajong az állatokért. Az utóbbi hónapokban pedig végiglátogatta az európai farkasközpontokat. Járt Angliában, a világhírű Shaun Ellis központjában, megnézte a németországi Werner Freund által alapított parkot, de megfordult az Egyesült Államokban is. Közben komoly előrelépés történt Németországban, nem régiben jelentették be, hogy állami finanszírozással farkasközpontot hoznak létre, aminek fő feladata a tanácsadás, a tájékoztatás és a konfliktuskezelés lesz. 400 ezer eurót költenek első körben a programra.

Szólj hozzá!