2016. szeptember 19. 20:31 - farkasnaplo_bb32

Két új mentett medve érkezik Spanyolországból a Medveotthonba

spmedve.jpgKedden két új lakó érkezik a veresegyházi Medveotthonba. A medvék már úton vannak, a szállításuk előkészítése egy évig tartott. Nem ez az első alkalom, hogy mentett vadállatok kerülnek a veresi állatkertbe.

Aran és Mimo az elmúlt években egy katalán városka játszótere mellett élt, nem túl jó körülmények között. Kicsi volt a helyük, a kifutót régóta nem fejlesztették, megfelelő szakszemélyzet sem volt. A hím korábban cirkuszi medve volt, a nőstény egy nagy állatkertből került Artiesbe, ahol képtelen volt megszokni a viszonylag szűkös helyet. A spanyol FAADA állatvédő szervezet régóta dolgozik azon, hogy a hasonló sorsú állatoknak megfelelő otthont találjon. Ezért keresték meg a Fehérkereszt Állatvédő Ligát és a Medveotthont. Kuli Bálintnak, a veresi létesítmény igazgatójának sikerült beszerezni a hatósági engedélyeket, így minden akadály elhárult az elől, hogy a két medve szállítása megkezdődjön. A Fehérkereszt már két évvel ezelőtt is közreműködött két sanyarú sorsú vadállat elhelyezésében.

spmedve2.jpgNem kis feladat volt a mintegy 2500 kilométeres út előkészítése, amit katalán forrásból finanszíroznak – mondta Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke. Arra törekedtek, hogy az állatok szállítását ne kelljen megszakítani, a teherautók fennakadás nélkül tudják megtenni a Spanyolország és Magyarország közötti távot, öt uniós országon keresztül. Légkondicionált járműveket kellett bérelni, útközben is folyamatosan itatják a medvéket, a felügyeletükről pedig egy három fős, profi állatorvos csapat gondoskodik.

Elméletileg emberhez szokott állatokról van szó, egyelőre nem tudni, hogy mennyi időt kell karanténban tölteniük. Az időpontválasztás annyiban szerencsés, hogy közeledik a téli álom ideje, így az új medvéket valószínűleg kevesebb stressz éri majd. Aran és Mimo várhatóan kedden délelőtt érkezik a Medveotthonba.

Szólj hozzá!
2016. szeptember 08. 21:22 - farkasnaplo_bb32

Medvekaland! Prédának nézte a vadászt a predátor?


medve_1.jpgAzt régóta tudjuk, hogy néhány farkas megtelepedett az észak-magyarországi erdőkben, és hogy időről-időre medvék is járnak a szlovák-magyar határon. Egy fiatal vadásznak augusztus végén nem kis meglepetésben volt része, amikor az éjszaka leple alatt Hernádpetri mellett, a lestől pár méterre megjelent egy méretes barnamedve.

Kertész Attila családjával és barátaival augusztus végén többnapos vadászaton volt Borsod megyében. Lőttek vaddisznókat is, a zsákmányt kizsigerelték, feldolgozták. A program egy éjszakai vadászattal folytatódott Hernádpetri határában. Attila egy nem túl magas, 2,5 méteres lest kapott, ami a sűrű erdő szélén állt. Még világos volt, amikor a fiatal vadász elfoglalta a helyét. Ahogy egyre sötétedett, Attila arra lett figyelmes, hogy hosszantartó, súlyos csend uralkodik körülötte, semmilyen mozgás nincs az erdőben, semmilyen neszt nem hallani, pedig egy vadban gazdag területről van szó. Órák teltek el, amikor hirtelen megváltozott a helyzet.

Hangos morgásra, puffogásra, kattogásra lettem figyelmes kb. 4-5 méterre a lestől – magyarázza Kertész Attila, aki csak a második, harmadik reszelős hörgés után döbbent rá, hogy medve van a közelében. Az állat a sötétben állt az erdő szélén és - a hangok alapján - egyre dühösebb lett. A vadász azonnal mérlegelni kezdte a lehetőségeket, azon törte a fejét, hogy mit tehet egyedül az éjszaka kellős közepén. Előkészítette a fegyverét, de úgy döntött, nem ad le figyelmeztető lövést, mivel azzal valószínűleg csak továbbhergelné az állatot. Arra is hamar rájött, hogy hol hibázott, miért jelent meg közelében a medve: ugyanazt a nadrágot viselte, amit egy nappal korábban, amikor a vaddisznókat zsigerelte. A nadrág a munka közben véres lett, a medve pedig ezt a szagot érezte meg, igencsak távolról.

kertesz_attila.JPGA ragadozó valószínűleg azt hitte, hogy egy vaddisznóra bukkant, ám amikor elérte a célját, szembesült azzal, hogy ott egy ember is van – teszi hozzá Szilágyi István, a veresegyházi Medveotthon állatkoordinátora, aki úgy véli, nem kizárt, hogy a medve akár kilométereken át – teljesen nesztelenül – követte a férfit. Ha az állat vadászni akart volna az emberre, simán megtehette volna, de valószínűleg meglepődött az ember láttán és elbizonytalanodott, hiszen az emberszag nem hétköznapi a medve számára. Az állatkoordinátor úgy véli: ez is azt bizonyítja, hogy intelligens állatról van szó, ami nem akart konfrontálódni.

magasles.jpgKertész Attila végül úgy döntött, miután átgondolta a lehetőségeket, hogy felkapcsolja a fegyverlámpáját és abba az irányba világított, ahonnan a hangok jöttek. A medve erre még dühösebb lett, de nem mozdult. A vadász úgy fogalmazott: egyfajta állóháború alakult ki, ami kb. 2-3 percig tartott. Az állat folyamatosan morgott és kattogott. Attila úgy érezte nem lőhet, mert ha esetleg megsebzi az állatot, az csak olaj a tűzre. Végül a medve szépen lassan cammogva elindult vissza az erdőbe, hatalmas súlya alatt recsegtek, ropogtak az ágak. A vadász értesítette a társait és segítséget kért a közeli vadászházból. Később derült ki, hogy napokkal korábban egy kameracsapda már megörökítette a hernádpetri közelében lófráló medvét. Nappal visszatértek a helyszínre, ahol megtalálták az állat nyomait a magasles közelében, az erdőben pedig vállmagasságig letört ágak voltak.

Kertész Attila azt mondta: fontosnak tartotta, hogy a hernádpetri történet nyilvánosságra kerüljön, mivel tudomásul kell venni, hogy az északi erdőkben megjelent egy olyan ragadozó, ami sokkal jobb vadász, mint az ember. Ettől pedig elszoktunk, hiszen jó 100 évig nem volt Magyarország területén medve.

Szilágyi István úgy véli: vannak veszélyeztetett szakmák, melyeknél a jövőben sokkal jobban oda kell figyelni. Ezek közé tartozik a vadász, a gyógynövény- és a csigagyűjtő. A szakember szerint be kell tartani az alapvető szabályokat, és akkor nem történhet baj. A medve alapvetően kerüli az embert. Korábban itt írtunk arról, mi a teendő akkor, ha mégis létrejön egy ilyen találka.

68 komment
2016. augusztus 31. 14:32 - farkasnaplo_bb32

Így csónakázik a két kisfarkas, ha éppen ahhoz van kedvük

lobo.jpgJátékosak, érdeklődők, kíváncsiak, de még egy kicsit félősek. A farkaskölykök hétről-hétre rengeteget változnak, eszméletlen gyorsan nőnek. Változott az étrendjük is, a darált marhahúst már felváltotta a nyúl. Az első nyúlvacsoránál nem telt el sok idő, amíg rájöttek, hol és hogyan kell hozzányúlni az élelemhez, pillanatok alatt feléledtek az ösztönök. A gondozók rengeteget sétálnak Loboval és Mirával, nemcsak a Medveotthon területén, hanem a környező ligetes területeken is, hogy minél több inger érje a kölyköket. A tavasszal született farkasok felfedezték a kifutójukban található medencét. Lobo új szórakozása, hogy a kijövetelt megkönnyítő pallót belöki a vízbe és azon egyensúlyoz. Dömötör Dóra arról is mesél a videóban, hogy miben más ez a falka a korábbi kézbarát farkasokhoz képest.

1 komment
2016. augusztus 28. 21:34 - farkasnaplo_bb32

Megmutattuk a farkasok éjszakai életét

Predátor program fáklyafénynél

kifuto800.JPGNem veszélytelen programra vállalkoztak szombaton este a Veresegyházi Medveotthon állatkoordinátorai. Sötétedés után rendhagyó látványetetésre várták a látogatókat a farkasok kifutójánál.

Szombaton este nyolc előtt tábortüzet gyújtottunk a kézbarát farkasok kifutója mellett, a háttérben pedig fáklyák lobogtak, ilyen hangulatban indult a rendhagyó látványetetés a Medveotthonban az utolsó nyári hétvégén. A veresegyházi intézmény ezzel a programmal csatlakozott az Állatkertek Éjszakájához. Szombaton és vasárnap – napközben - rendszeresek a Predátor programok, amiken az erdőkbe visszatérő ragadozókról mesél Szilágyi István és Dömötör Dóra, a Medveotthon két állatkoordinátora. Az éjszakai látványetetés már régóta a tervek között szerepelt, úgy gondolták, az Állatkertek Éjszakája jó alkalom arra, hogy megmutassák, hogyan viselkednek a farkasok sötétedés után.

Az állatok éjszaka jóval aktívabbak, mint nappal, a természetben is sötétedés után indulnak vadászni, egészen máshogy viselkednek. Az állatkoordinátorok tisztában voltak azzal, hogy a rendhagyó program egyáltalán nem veszélytelen, a megszokottnál magasabb adrenalin szinttel léptek a teljesen sötét kifutóba, a négy kézbarát farkas közé. Dóra és István rengeteg időt tölt és töltött ezekkel az állatokkal, de éjszaka még nem nagyon jártak közöttük, ezért is volt kifejezetten izgalmas a kísérlet.

kifuto800_2.JPGMarcus, Maya, Léna és Brutus valóban egészen másként viselkedett, mint a nappali látványetetéseken. Felfokozott állapotban voltak, de nem annyira, mint amennyire Istvánék várták. Valószínűleg az állatokat is kicsit meglepte, hogy az éjszaka leple alatt egy 80 fős tömeg verődött össze a kerítés mellett és a tábortűz közelében. A programon szó volt arról, miért fontos mérföldkő, hogy az elmúlt években Magyarország északi területein ismét megjelentek a nagyragadozók, miért nyújtanak fontos ökológiai szolgáltatást az erdőkben, hogyan épül fel egy falka, hogyan működnek a farkastörvények, kiből lesz alfa és kiből omega. A közönség rengeteget kérdezett az állatokról, így a látványetetés tényleg az éjszakába nyúlt, fél 10 körül ért véget.

Azt gondolnánk, hogy a farkas a legélesebb szemű ragadozók közé tartozik, pedig ez egyáltalán nincs így, kifejezetten rosszul lát, ennek ellenére a többi, kifinomult érzékszervének köszönhetően rendkívül jól tájékozódik a vaksötétben is. Videózás közben egészen furcsa élmény volt a kifutóban, amikor csak a neszekből lehetett megállapítani merre járnak körülöttünk az állatok. Amint a látogatók száma apadni kezdett, elindultak hazafelé a családok, a farkasok rákapcsoltak, főleg Maya és Léna váltott át éjszakai üzemmódba, őrületes hajszát és játékot produkáltak a kifutóban. Az ember csak a fülével érzékelte, hogy éppen merrefelé trappolnak körülötte.

Azt tervezzük, hogy a jövőben is lesznek még hasonló éjszakai látványetetések. Nézzétek, olvassátok a Medveotthon közösségi oldalait, figyeljétek az új időpontokat.

Szólj hozzá!
2016. július 31. 14:41 - farkasnaplo_bb32

Vadállat otthonra = életveszély

Sok országban divat lett nagyragadozókkal együtt élni


emi5.pngGepárd, oroszlán, tigris az anyósülésen – számtalan ilyen fotó került fel az elmúlt években az Egyesült Arab Emírségekből, ahol státusszimbólum a veszélyes nagyragadozók házi tartása. Rengetegen posztoltak fotókat a házi kedvencként tartott nagymacskákról, medvékről, farkasokról, sőt akár zsiráfokról. A dúsgazdag tulajdonosok gyakran az autójukba is beültették a kölyök állatokat, és így mentek furikázni a például Dubai belvárosába. Az Emírségekben most úgy döntöttek, véget vetnek ennek és megtiltják a ragadozók, valamint a védett állatok házi tartatását, még akkor is, ha a tulajdonos szinte profi állatkerti körülményeket rendezett be a birtokán. A trend értelemszerűen együtt járt a vadállatok illegális kereskedelmével, amit a környezetvédelmi miniszter nyilatkozata szerint szintén szeretnének megállítani.

De nem csak az Emirátusokban van nagy divatja a vadállatoknak, Angliában és az USÁ-ban is sokan szeretnék otthonukat megosztani egy nagyragadozóval. A tengerentúlon is népszerű az oroszlán, a tigris, a medve vagy a farkas. Minden évben számtalan sérülés és több haláleset történik a szakszerűtlen tartás miatt, és azért, mert a tulajdonos egyrészt nem ért az állatokhoz, másrészt félelemérzet nélkül megy be a kifutóba. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke azt mondja: meg kell állítani ezt a folyamatot. Magyarországon rendkívül szigorúak az előírások, a jogszabályok nem régiben változtak, így gyakorlatilag lehetetlenné tették a veszélyes ragadozók otthoni tartását, illetve kemény feltételekhez kötötték az állatok szállítását is.

Téved az, aki úgy gondolja, hogy a veresegyházi Medveotthon medvéi kiöregedett cirkuszi állatok. Az állomány egy jelentős része magánállattartásból – elkobzás után - került az intézménybe. Volt olyan medve, akit egy néhány négyzetméteres ketrecben tartott a gazdája hosszú éveken át egy főváros melletti kistelepülésen. Ha minden jól megy, ősszel újabb mentett medvék érkeznek majd Veresegyházra – tette hozzá Szilágyi István. Egy katalán állatvédő szervezet közbenjárására a spanyol hatóságok két rosszul tartott állatot koboztak el, már zajlanak a tárgyalások arról, hogy a medvék mikor és hogyan utazhatnak Magyarországra.

1 komment
2016. július 22. 14:20 - farkasnaplo_bb32

Mira & Lobo: túl az első tévészereplésen a kisfarkasok

Lobo néhány nap alatt színt váltott

lobo.JPGA veresegyházi Medveotthon két új lakója három héttel ezelőtt foglalta el új otthonát. Hamar megbarátkoztak a kifutóval, továbbra is abban a fázisban vannak, amikor minden nagyon-nagyon érdekli őket. A kinézetük is egy kicsit viccesnek mondható, hiszen ebben a stádiumban kissé aránytalan a testfelépítésük. Ezt főleg Lobonál lehet észrevenni, a testméretéhez képest viszonylag hosszúak a lábai, a tappancsai pedig kifejezetten nagyok. Ő a múlt héten egészen meglepő dolgot produkált: néhány nap alatt színt váltott. Az addig világos bundája sötétebb árnyalatú lett, igazi ordashoz méltó színt vett fel.

 

A két farkast továbbra is rendszeresen viszik sétálni, hogy minél több inger érje őket a természetben. Dömötör Dóra szerint ez az eddigi legnyugodtabb falka, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a kölykök kézből nevelése kéthetes korban kezdődött meg.

Lobo és Mira a héten túlesett az első tévészereplésen is. 50 perces felvételre vitték őket az OzoneNetwork stúdiójába, amit nagyon jól, és nyugodtan viseltek, voltaképpen a teljes műsort végigaludták.

Túl a harmadik védőoltáson, hamarosan kialakul náluk a védettség, így várhatóan augusztustól már a Medveotthon látogatói is találkozhatnak velük bizonyos időközönként.

Szólj hozzá!
2016. július 10. 11:21 - farkasnaplo_bb32

Lobo & Mira: első sétán a kézbarát kisfarkasok

Cseperednek a faj új nagykövetei

blog3.jpgSzombaton este megvolt az első séta, Mira és Lobo – akárcsak két évvel ezelőtt Mayáék – rövid felfedezőútra indultak a kifutón kívül. Új szagokkal, hangokkal találkoztak, minden érdekelte őket, és emellett megismerkedtek a rokonokkal is.

A májusban született kisfarkasokat – ahogy a korábbi élő adásokban is láthattátok – Szilágyi István és Dömötör Dóra néhány hétig otthon nevelte. A napirend szigorú volt, kezdetben háromóránként, majd hatóránként kellett őket etetni. Rengeteget foglalkoztak velük, hiszen ez az időszak rendkívül fontos ahhoz, hogy a farkasok elfogadják az ember közelségét. Aztán ahogy a kicsik megkapták az első védőoltásokat, átköltöztek állandó lakhelyükre, a veresegyházi Medveotthonba. Lassan két hete itt élnek az egyik kifutóban. A szemfüles és türelmes látogatók már megpillanthatták őket, amikor előmerészkedtek a fedett részből és a külső területen játszottak.

A gondozók szombaton este úgy gondolták, egy rövid sétát tesznek velük, hogy a kölykök megismerkedjenek a környezettel, minél több impulzus érje őket. Az előző kézbarát falkáknál is bevett gyakorlat volt, hogy a farkasok időről-időre sétára mentek. Mirát és Lobot pórázon vitték ki a kifutóból, nem messzire, csak a közeli ligetes területre. Ez már elég volt ahhoz, hogy rengeteg új illatmintával találkozzanak. A kölykök pillanatok alatt felspannolt állapotba kerültek, mindenre kíváncsiak voltak. Aztán ölbe vették őket és elsétáltak velük a két kézbarát falka kifutója előtt. Marcusék és Alfáék is komoly érdeklődést mutattak a kicsik iránt.

Hamarosan a látogatóknak is lehetőségük lesz arra, hogy közelebbről is megismerkedjenek a kölykökkel, érdemes figyelemmel kísérni a Medveotthon Facebook oldalát, ahol folyamatosan jelennek meg hírek az állatokról.

blog2.jpg

Mira és Lobo, akárcsak két évvel ezelőtt Mayáék, előtte pedig Alfáék, saját fajuk nagykövetei és a Predátor programok főszereplői lesznek. Az ő segítségükkel is szeretnénk eloszlatni a farkasokkal kapcsolatos tévhiteket, hiszen a legtöbben vagy lecukizzák ezt a csodálatos ragadozót, vagy pedig a mesék alapján ítélik meg a fajt, ez pedig egyáltalán nem jó. Az élményszerű ismeretterjesztés azért fontos, mivel az elmúlt években Magyarország északi erdeiben is megjelent néhány farkas, akik kiváló élőhelyet találtak maguknak. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai is folyamatosan monitorozzák őket, figyelik a mozgásukat.

Szólj hozzá!
2016. május 16. 21:29 - farkasnaplo_bb32

Élő adásban vacsoráztak a farkaskölykök

Kövesd élőben őket napról napra!

Hétfőn este először mutattunk meg két, nagyjából kéthetes kisfarkast élő adásban a Farkasok Magyarországon Youtube-csatornáján. A kölykök kb. 15 percen át vacsoráztak az állatbarátok, természetrajongók szeme láttára. Terveink szerint az elkövetkező napokban folyamatosan lesznek élő adások, így mindenki figyelemmel kísérheti, hogyan fejlődnek, változnak napról-napra.

Ahogy arról a Veresegyházi Medveotthon már beszámolt: az elmúlt hetekben megérkezett a szaporulat abban kifutóban, ahol természetes tartástechnológiával tartják a farkasokat. A gondozók három kotorékot találtak, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hány utód született. A szakemberek két kisfarkast emeltek ki a kotorékból, ők a jövőben a kézbarát falka tagjai és a látványetetések, a Predátor programok állandó szereplői lesznek. A kölykök pontos számát az ellés utáni hatodik héten tudjuk jelezni a hatóságok felé, hiszen nagyjából ekkorra dől el, hogy melyik utód életképes. 

A kölyköket a szemfüles látogatók már a pünkösdi hosszúhétvégén is megpillanthatták a kifutóban, az elkövetkező hetekben a megfigyelésükre egyre nagyobb esély nyílik. A gondozók azt kérik a Medveotthon látogatóitól, hogy a vadfalka kifutója környékén a kölykök nyugalma érdekében csendben sétáljanak. 

1 komment
2016. május 01. 17:13 - farkasnaplo_bb32

Leonardo DiCaprio a farkasok visszatelepülését segíti

leo_2.jpgAz amerikai filmsztár, akinek legutóbbi filmjét, A visszatérőt januárban mutatták be, komoly természetrajongó és természetvédő hírében áll. Leo esetében ez nem csupán PR. A hollywoodi színész 1998-ban hozta létre alapítványát, ami azóta mintegy 45 millió dollárral támogatott különféle természetvédelmi programokat és környezetvédő szervezeteket a többi között az USA-ban, Costa Ricában, Ecuadorban, Németországban, Zambiában, Malawiban, vagy éppen a Távol-Keleten.

Az alapítvány tavaly 37 olyan szervezetnek segített az Egyesült Államokban, melyek azon dolgoznak, hogy megóvják a farkasok élőhelyét a Csendes-óceáni partvidéken, az ország északnyugati részén, Oregon és Washington államban, illetve Kalifornia északi területein. A célok között szerepel az is, hogy a nagyragadozók visszatérjenek azokra a részekre, ahol korábban is jelen voltak, azonban az emberi beavatkozások miatt kiszorultak az élőhelyekről.

Leo alapítványa az elmúlt években bekapcsolódott a szumátrai orángutánok, a nepáli tigrisek, az afrikai orrszarvúfélék és elefántok megmentésébe, de támogatta a világ legnagyobb tengeri rezervátumának létrejöttét, az argentin őserdők megóvását, és segítette az amazonasi őslakókat is. Az amerikai színész többször felszólalt az ENSZ-ben, beszélt a bolygót fenyegető környezeti veszélyekről, az óceánokat, tengereket érő szennyezésekről. Egyik alkalommal úgy fogalmazott: „A bolygónk gyors ütemben pusztul, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Mind felelősek vagyunk. Egy olyan jövőt kell kialakítanunk, mely nem megy a bolygó rovására.”

Év elején mutatták be A visszatérő című filmet, ami megtörtént események alapján készült. Magával ragadó, hátborzongató film egy férfi küzdelméről, a minden rettenet ellenére legyőzhetetlen élni akarásról és a teljes esélytelenséggel is dacoló emberi szellemről. Hugh Glassra (Leonardo DiCaprio) a még feltérképezetlen amerikai vadonban rátámad egy medve: társa, John Fitzgerald (Tom Hardy) szándékosan tagadja meg a segítséget és magára hagyja őt a kietlen, dermesztő rengetegben. Glass hihetetlen erőfeszítéssel dacol a természet és az ember kegyetlenségével. Őrületes kalandokat él túl, egymaga vág keresztül hegyen, erdőn, folyón és hómezőn, hogy bosszút álljon.

2 komment
2016. április 12. 22:14 - farkasnaplo_bb32

Újra fel kellene fedezni az elfeledett pásztorkutyákat

A farkasok megjelenése és visszatelepedése Magyarországon is konfliktusokat fog szülni. A turizmust nem veszélyeztetik, hiszen annál jobban tartanak embertől, hogy keressék a közelségét, sőt kifejezetten kerülik a találkozást az emberrel az erdőben. Attól végképp nem kell tartani, hogy az egész ország területén megjelennek a ragadozók. Nincsenek összefüggő, hatalmas erdőségeink, a meglévő erdőket utak, autópályák szelik át, így a medvék és a farkasok nem fognak feltűnni sem a Balatonnál, sem az Alföldön.

A gazdálkodók azok, akiknek jobban fel kell készülniük, ha meg akarják óvni a jószágaikat. A veresegyházi Medveotthon Predátor programján Szilágyi István gyakran beszél arról, hogy érdemes lenne újra felfedezni a rég elfeledett, ún. archaikus pásztorkutyákat, melyek nagy segítséget nyújthatnak a pásztoroknak, juhászoknak. De milyen kutyafajták jöhetnek számításba? Részletek az alábbi videóban.

2 komment