Magyarországról hosszú időre eltűntek a ragadozók. Száz évig farkasunk sem volt, levadászták, irtották őket. Tartottak tőlük a gazdálkodók is, ezért csapdákat állítottak. Ez nem magyar specialitás, szinte egész Európából száműztük őket. De medvével sem nagyon lehetett nálunk találkozni az 1870-es évek után. Az utóbbi évtizedekben, és főleg az utóbbi években azonban fordult a kocka. A farkasok újból megjelentek Magyarország északi területein, és néhány példány megtelepedhetett a magyar-szlovák határ közelében húzódó erdőségekben.

A Bükki Nemzeti Parkban is él már több farkas, az állatok mozgását folyamatosan figyelemmel kísérik a természetvédelmi szakemberek. A nyomok alapján a farkasok meglehetősen nagy területen barangolnak, jobbára azokon a kevésbé frekventált, nyugodt helyeken fordulnak elő, ahol jellemzően kicsi a forgalom, és ahol nem találkoznak emberrel. De találtak már nyomot fakitermelések környékén is, természetesen az állatok csak akkor merészkednek ide, amikor már befejeződött a munka. A szakemberek szerint a falka zsákmányszerzése a park nagyobb részén zavartalan. Az erdőjáró turistáknak pedig attól nem kell tartaniuk, hogy kirándulás közben egyszer csak összefutnak a ragadozókkal. Az eddigi vizsgálatokból az is kiderült, hogy a bükki farkasok már szaporodnak is. De a szakemberek szerint tömeges elterjedésüktől nem kell tartani. Ez egy rendkívül lassú folyamat lesz. Körülbelül egy tucat farkas mozoghat a területen, ami egy falkát és néhány leszakadó egyedet jelent. 

Hétvégén a Medveotthonban járt a Bükki Nemzeti Park közönségszolgálati referense, hogy megismerkedjen a veresi falkákkal és megnézze a Predátor programot. Szilágyi István a kifutóban is vendégül látta Paulikovics Ildikót, aki rajong a vadállatokért.